Page - 501 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

501 századokon át tartó fejlódés folyamán a szász székek a régi Fehérmegye terúletén szétszórt, ôssze nem függó, de politikailag ôsszetartozd telepeikkel és az azokhoz tartozd birtokokkal. A szász, német és egyéb telepítések egy része idók folytán ôsszeolvadt a megyével, így a bányavárosok, továbbá Vízakna, Alvincz, Borberek, Igen, Krakd, Nagy-Enyed; más részek külón tórvény- hatdsági jogokkal birtak, és szintén külonálld darabokban voltak beékelve e megye terúletébe, még inkább elaprdzottabban, mint a jászok s a kis és nagy kunok fóldje az alfóldi megyékbe. Egymással szomszédos kôzségekben lénye- gesen más-más jogok és kótelezettségek uralkodtak a szerint, a mint magyar (megyei), szász vagy székely nemzeti tórvények alá tartoztak, nem is szdlva egyéb fejedelmi, püspoki vagy városi jogosítványokrdl, avagy kiváltságokrdl. 1764-ben, Mária Terézia uralkodása alatt tórtént az elsó rendezés; akkor a megyének leginkább ôsszelyukgatott s Erdély kôzepébe benyúló részeit lemet- szették és ezekból, a beékelt külón darabok miatt külónben még mindig igen szakadozott megyei terúletekból Felsó-Fehérmegye lett, az ósi Fehérmegye pedig megkülónbóztetésúl ekkor Alsó-Fehérmegye nevet kapott. Második nagyobb szabályozása a megyének 1876-ban tórtént, mikor az Aranyos folyd mellékét Torda-Aranyosmegyéhez csatolták. így az országnak hajdan egyik legnagyobb megyéjéból három külón megye alakúlt : Nagy-Küküllómegye, Kis-Küküllómegye és Szebenmegye ; de a megmaradt Alsd-Fehér is mai 3577 négyszógkilométernyi terúletével még mindig a nagyobb megyék kózé tartozik. A megye alakja szabálytalan négyszóg, melynek hoszsza 91 és 53» szélessége 56 és 39 kilométer kózótt váltakozik; keleti oldalába Kis-Kükülló- megye ékelódik be, éjszaki oldalábdl a topánfalvai és offenbányai járások, illetóleg az Aranyos vólgye van kiszakítva. Ehhez képest határai nem mindenütt természetesek. Ejszakon Torda-Aranyosmegye, keleten Kis- és Nagy-Küküllómegye, délen Szebenmegye, délnyugaton és nyugaton pedig Hunyadmegye kórnyezi. Alsd-Fehérmegyét a Maros, éjszakkelettól délnyugat felé haladva, csaknem két egyenló félre szeli, mely két rész úgy geologiai és éghajlati, mint kózgaz- dasági tekintetben nagy on külónbózik egymástól. A Maros-balparti kisebbik részt 500 méternél alig magasabb dombok és dombhátak, azok kózt hepe- hupás termófóldek és legelók, a jobbparti nagyobb részt pedig szelid fensíkok és kisebb elóhegyek után majdnem 1500 méterig emelkedó magas hegysorok, égbe tóró sziklacsúcsok, a hegylánczok kózt mély vólgyek és szakadékok,