Page - 514 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

514 élettel ; a nagy megrázkódtatásnak, melyen a XIX. század kôzepén átmentilnk, itt még ma is csak a romjait látjuk. Nagy-Enyeden túl, a Maros és egy dombhát közti szorosban, a vas- pálya és az országút mellett Maros- Szent-Imre tôrténeti nevezetességú, de szegényes kôzséget találjuk düledezö szalmafödeles kunyhóival, rozoga kerí- tésekkel és omladozó kuriákkal. A domboldalon magában álló templom, melynek régi szilárd építésre valló falai még daczolnak az idóvel, bár kókerítése rég leomlott, komoran tekint le a Maros-menti termékeny vidékre s annak pusztúló kózségeire. Véráztatott hely ez. Itt küzdótte ki Hunyadi János, a nagy tórók- veró, egyik legfényesebb diadalát, a szentimrei csatát, melyben a törökök vezére, Mezet bég is elesett, és a hol Kemény Simon nemes ónfeláldozással mentette meg Hunyadi János életét. E gyózelem emlékére az akkori hadi zsákmányból épúlt a most már omladozó templom. Maros-Szent-Imrén túl ismét kitágúl a vólgy, megnagyobbodva az Ompolynak ide szógelló fensíkjával is, melyen a sánczok kózé szorított Gyula- Fehérvdr áll az itt áthaladó vasút mellett. A várbeli hatalmas római katho- likus székesegyház messze széttekint a vidéken, Erdély egyik legnagyobb és legtermékenyebb térségén. Erdély tórténelmét kellene megírnunk, ha Gyula-Fehérvár tórténelméról akarnánk beszélni. Egyik fóhelye volt a római dák provincziának ; a honfoglalás után Gyula vezér székhelye; a királyság megalakítása után innen kormányozták Erdélyt az erdélyi vajdák. Vára a Hunyadiak alatt a tórók hóditás czélja, — jános király s azután az erdélyi fejedelmek székhelye, — mindenkor kulcsa volt Erdély birtoklásának. A királyok, a vajdák, a fejedelmek elsó sorban itt alapí- tottak, itt alkottak; ellenség ha betört, ide sietett, itt pusztított, itt rombolt. Itt szövödött Magyarország tôrténetének egy nagy része. Apulumnak, Dacia fóhadparancsnoksága székhelyének nyomait a mai Gyula-Fehérváron alúl, Maros-Portusnál veti ki az eke. Nagy mennyiségú római emléket találnak ott még mindig: sirokat, folíratos és faragott köveket, szobor- tóredékeket, külónféle eszközöket, mozaikokat, melyekból az alsófehérmegyei tór- ténelmi társulat múzeumot rendezett. A honfoglalás után a magyar letelepúlés inkább a fensík felé tartott, hol a nép védve volt a Maros és az Ompoly áradá- saitól, melyek hajdan a fensík Iábát mosták, hol most a város egy része terúl. A nemzeti fejedelmek idejében Gyula-Fehérvárt három nagy épùlettômbôt foglaltak el a fejedelem és udvara kózelében az erdélyi urak : az Apor, Bánffy, Bethlen, Teleki családok házai ; a szász székek is külön lakóházakkal birtak