Page - 516 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

516 mai református kollégium alapjait. Két hires erdélyi kollégiumnak : a nagyenye- dinek és a marosvásárhelyinek megalapitása Gyula-Fehérvárról induit ki. Gyula-Fehérvár szabad kir. város, Alsó-Fehérmegye legnépesebb városa, 9770-re meno vegyes ajkú lakossággal. A fejedelmi idószakban a zsidóknak csak Gyula-Fehérvárt lévén szabad megtelepedniôk, ma is nagyobb számmal laknak itt s élénk vállalkozást és kereskedelmet folytatnak az egész országban. Gyula-Fehérvár élelmezó piacza az egész Ompoly vôlgyének, a balparti domb- vidéknek s a Maros-vólgy egy nagy részének. A város útczái — új telepitvény lévén — rendesek. Van egy nagy gózmalma, két szeszgyára, villamos világítása, vasúti mûhelye. Tórténelmi emlékek fóleg a várban, a régi Gyula-Fehérvárnak még megmaradt részében vannak. Ide hatalmas kapukon lépünk be, melyeket florenczi mesterek épitettek a XVII. század izlése szerint. A Károly-kapu tetózetét III. Károly királynak tôrôkôt gázoló, hatalmas lovas szobra díszíti, mely múvészeti szempontból is hatásos alkotás. Legszebb tórténelmi emléke Gyula- Fehérvárnak a római katholikus székesegyház, melyet már az építészeti emlékek kózt (40—42. lap) méltattunk. A Hunyadiak (János és László), a Zápolyaiak és Izabella királyné sarkophagjai láthatók itt, de hamvaikat Básta és Mihály vajda zsoldosai szétszórták. A templom kincstárában tóbb múbecscsel bíró egyházi tárgy van. A torony alatt órizték a fehérvári káptalan levéltárát, mely ósidóktól fogva hiteles hely volt, s mely Erdély tórténelmére nézve sok becses adatot tartalmazott, de azok a gyakori pusztítások és tüzvészek folytán nagy részt elkallódtak. A székesegyház mellett van az erdélyi fejedelmek lakóházainak egy része eredeti állapotában, vastag, bolthajtásos falakkal, de maga az udvar nagy átalakúlásokon ment át hozzáépitések és lerombolások miatt. Az egykori fejedelmi palotát ma az erdélyi római katholikus püspók lakja. A mellette levó épúlettómbben, mely ma túzérkaszárnya, voltak elhelyezve a fejedelmek külónféle kanezelláriái. Azontúl állott még a hetvenes évekig a pénzveróház; helyét ma a királyi tôrvényszék és bórtónók foglalják el. A vár éjszaki részén egy nagy épúlettómb szintén a fejedelmi idószakból maradt fónn ; hajdan a trinitarius szerzet temploma volt ; most a csillagvizsgáló intézet van benne és egy régi hires kónyvtár, melyet gróf Batthyány József erdélyi püspók, késóbb esztergomi érsek, alapitott. Külónósen gazdag ez régi kézíratokban. A csillagvizsgáló intézet mellett van a római katholikus papneveló intézet, tovább a római katholikus gymnasium és a hozzá tartozó fineveló ház. Erdély külónféle részeiból évente kórúlbelúl száz szegény család gyermeke