Page - 518 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

518 ellâssàk vele Temest, Bâcskàt, a Tisza és az Al-Duna vidékét. A vasût meg- épitése ôta a maros-portusi telep fontossâga elenyészett. Innen a Maros vôlgyében alâbb haladva, a megye széléhez kôzel fekvô s 3850 vegyes (részben bolgâr eredetû) lakossâgû Alvincz tunik fol elôttunk. E tôrténelmi nevezetességu kôzség ôdon, romladozô vârkastélyâban gyilkoltâk meg Castaldo zsoldosai Martinuzzi bibornokot, Izabella kirâlyné mindenhatô kanczellârjàt épen akkor, mikor Erdélynek a Habsburg-hâzhoz valô csatla- kozâsân munkâlkodott. A kastély rohamosan pusztul, de maig is mutatjâk azt az ablakot, melyen a gyilkosok a bibornok holttestét a vârârokba kidobtàk. Szem- ben a jobbparti hegység egy kopasz ormân âllnak a borbereki Zebernik vdr romjai s alâbb a vizmosâsos hegyoldalon Borberek kôzség, melyet évtize- dekkel ezelôtt jômôdu magyar birtokossâg lakott. Itt vessûnk egy futô pillantâst a Kûkûllô vôlgyének Alsô-Fehérmegyéhez tartozô részébe is és pedig KoslàrdnkX kanyarodva be, a hol leghamarâbb elérhetjûk az egyesult KùkùU'ôt, mely lanyhân, zavarosan kanyarog, zâtonyokat torlaszolva, termékeny iszapot hagyva âradâsai utân. Jobbrôl nyilik a Kis- Székds pataknak 40 kilométer hosszû szakadékos vôlgye, Székds, Besenyft, Veresegyhdza kôzségekkel. Az azontûl egymâsra torlôdott dombok és halmok tômkelege, mely âtnyûlik a Nagy-Székâs vizéig, egészen mezôségi tâj. Itt van Alsô-Fehérmegye mezôgazdasâgi termelésének és âllattenyésztésének a fô helye. A domboldalak, vôlgyek és hullâmos fenlapâlyok buja nôvényzettel boritvâk. Ezen a vidéken terem a jô hiru aczélos buza, az itteni dombok oldalainak buja legelôjén gyarapodik a becses erdélyi fajtâju szarvasmarha, és szakadékos részein a juh, a déli oldalokon pedig gazdagon terem és jô bort ad a szôlô. Karâcsony/alva, Buzds-Bocsdrd, tovàbbà Szasz-Csandd\ beljebb Girbô és Ddlya, egészen a Nagy-Székâs mentéig, Drassôig, mely mintagazdasàgârôl orszàghirû, jô gabonatermô hatàrokkal dicsekedhetnek. E nagy mezôgazdasâgi vidék Kûkullô-vôlgyi részének piacza Baldzsfalva nagykôzség. Itt kôlôtték meg lothringeni Kâroly herczeg és az erdélyi orszâgos ktildôttség 1687-ben a balâsfalvi egyezséget, melyben a tôrôk fonhatôsàggal szakitva, Erdélyt a Habsburg-hâz védelme alâ helyezték. Most székhelye a gyula-fehérvâri és fogarasi gôrôg-katholikus érsekségnek és kâptalannak, mely III. Kâroly idejében alapittatott. A barok stilben épûlt érseki székes- egyhâz, a régi fejedelmi kastélybôl alakult érseki palota, a papnevelô intézet, a gôrôg-katholikus gymnasium, s a Vancea érsek âltal alapitott finevelô intézet kivâlôbb épuletei Balâzsfalvânak.