Page - 523 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

523 helyrc eljuthat. E falvak egész népe bányászattal foglalkozik. Gyermek, öreg, söt a nök is mind bányászkodnak vagy sajátjukban, vagy bérletben. Mindenütt bánya, lyuk, kutatás, vagy régi bánya horpadása; zuzó után zuzó. Itt nem számít semmi, csak az arany, s ha az van, minden van: kényelem, vígság, pompa és dáridó, kinek-kinek ízlése szerint; de ha nem találnak aranyat, annál egyhangúbb és komorabb az élet. Bucsumtól vezet föl az út a Detonátához, e hires bazalt hegyhez, mely eruptiv hegy szálban álló bazalt oszlopaival nemcsak a megye, hanem hazánk egyik legérdekesebb és legmeglepóbb szépségú természeti ritkasága. Egyene- sen, mint valami egymás folé hajló oszlopokból álló orgona, húzódik 400 méter hosszúságban és IOO méter magasságban e hatalmas bazalt fal, a melynek lábánál egymás hegyén, hátán feküsznek a ledólt szógletes oszlopok. A kihúló láva merevedik meg ilyen oszlopos alakban. Kiérve a bucsumi szorúlatokból, az Abrud vize vólgyében fekvó Abrud- bdnyára s a tóle egy félórányira fekvó Verespatakra érünk, az erdélyi Ercz- hegység fó helyeire, hol az aranybányászat ósidók óta foly, sajátságos jelleget adva az egész vidéknek és népének. Abrudbánya a vele ósszenótt Abrudfalvával együtt 7900 vegyes ajkú lakossal s kózel 16 ezer kataszteri hold kiterjedésú határral bir. Kórós-kórúl magas hegyek kórnyezik; Zaránd felól az 1264 méter magas Vulkán hegyból kinyúló hegyhát zárja el, a Maros vólgyétól az Erczhegység tómege, és csak az Aranyoshoz, Topánfalva felé van vólgyének nyilása. Eghajlata már meg- lehetósen zord, mert a tenger színe fólótt 600 méter magasságban fekszik. Az egész város egy nagy bányatelep. Szebb épúletei: a városháza és a kaszárnya. Piacza az egész nagy kórnyéknek, melytól minden más város messze van. Lakossága bányászattal foglalkozik s kereskedést úz a vidék terményeivel és készítményeivel. Abrudbánya tószomszédja Verespatak, mely hajdan prediuma volt; ma ónálló kózség 3400 lakossal, melynek kózel fele magyar. A legtipikusabb bányászat szinhelye a Kirnik s a Csetátye oldalán. Szakadékos vólgyben, zúzóról-zúzóra esó patak mentén mászunk föl e bányahelyre, mely szétszórtan fehérló s hol csinos és jóllétre mutató, hol dúledezó házaival a kopasz és óssze-visszafúrt hegyoldalak kórnyezetében festói kép. Meredek ósvény vezet innen a Csetátye hegyre, a rómaiak által vésóvel és túzzel kivájt óriási bánya- üregekhez, melyeknek omladékaiban bámúlattal állunk meg. Benn vagyunk az aranykeresés kózepében. 6C*