Page - 526 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2
Image of the Page - 526 -
Text of the Page - 526 -
526
lesok nyomait megtalaljuk ezen a banyavideken is. Nines rea hatarozott tOrte-
nelmi adatunk, de a videk hagyomanya ugy tartja, hogy Bucsum nepe, mely
szalas novesevel, szepsegevel, tisztasagkedvelesevel es munkassagaval annyira
kulonbozik e videk tobbi lakossagatdl, szasz telepites ivadeka, mely ma mar
teljesen elolahosodott.
Lajos kirdly 1352-ben Zalatnat a banyavarosok soraba emelte es fol-
ruhazta azok szabadalmaival. Zsigmond kiraly pedig 1428-ban az egesz videket
a zalatnabanyai banyagr6fok hatdsaga ala helyezte. Abrudbanyat, melyet
V. Istvan meg 1271-ben a fehervari kaptalannak adomanyozott, 1453-ban
V. Laszl6 kiraly ruhazza fol a bdnyavarosi szabadalmakkal, de azert a kaptalan
sem engedi jogait s a XVI. szazadban is meg jogot tart Abrudbdnyan bizonyos
jovedelmekre.
Nagy Lajos kiralyunk oly czelbdl, hogy az aranybanyaszatot elonioz-
ditsa, elrendeli, hogy a nemes birtokan is szabad legyen arany-, ezust-
banyat nyitni s a tulajdonos koteles legyen a terulelet atadni; de a nemesseg
nines megelegedve ezen intezkedessel, es mar Zsigmond kiraly kenytelen azt
1405-ben oda m6dositani, hogy meghagyja a nemes femeket tartalmazd
helyeket tulajdonosaik birtokaban, de megkivanja, hogy azokat banyaszszak,
a banyakat szorgalmasan miveljek s hogy pontosan beszolgaltassak a kincstar-
nak a tizedet es egyeb jdrulekokat. Azonban megtiltja a penzze nem vert
aranynak az orszagMl valo kivitelet.
Matyds kiraly a tized biztositasa erdekeben elrendeli, hogy a termelt
aranyat es ezQstot a kirdlyi kincstdrndl kell bevdltani. E rendelkezest meg-
ismetli az 1519. evi orszaggyules is. Matyas idejeben viragzo koh6k voltak
OfFenbanydn es boveben volt az arany. Igy tartja a hagyomany.
Aranymiveseknek nem volt szabad a binyavarosokban letelepedni, hogy
ossze ne vasaroljak a termelt aranyat es igy meg ne roviditsek a kiraly
kincstarat, mely elesnek a tizedtol. E tilalmat csak 1753-ban szuntettek meg.
Altalanos erdeku II. Lajos kiralynak 1519-iki rendelete, mely szerint
az erczes helyek birtokosa, ha maga ott banydszatot nem akarna uzni, mdstiak
tartozzSk eladni ilyen birtokat. De mdsfelol a kirdlyi tisztvisel6knek megtiltja,
hogy bdnydkat nyissanak. A folmerult visszaelesek es eroszakoskoddsok miatt
pedig az 1523-ki orszaggyules torvenybe foglalta az addig is fonnallott magyar
banyajognak azt az alaptetelet, hogy „5 kiralyi felsege az arany-, ezUst-, rez- es
mas erczbdnydk miveleset mindenkinek szabadnak nyilvdnitja, hogy az arany
es ezQst b6segben legyen."
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/2
- Author
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.97 x 21.95 cm
- Pages
- 344
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch