Page - 536 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

536 talältäk meg a hires Katroncza tömzsöt, mely helyenkent 20 meternel is szelesebb volt s melyet az al-tärna alatt 60 meterig mär kiaknäztak. Mindazon- ältal csalödnek, a ki azt hinne, hogy e bänyäkban csak vägni kell az aranyat. Ez a nemes fem többnyire aprö szemekben szetszörva van a kozetekben, melyeknek kiväjäsa es megtisztitäsa, illetöleg az aranypor kivälasztäsa igen költseges müvelet. Ehhez järül az, hogy e videken az arany szerfölött szesze- lyesen jön elö. Ugy szölva, minden bänyänak megvan a maga külön geologiai tudomänya, s a kik csalhatatlannak velt elmeletük utän indültak, mär sok ezer forintot bent hagytak a föld melyeben. A toväbbi földolgozäsra erdemes nemes-fem tartalmü kövek fölaprözäsa es nemes tartalmuknak kivälasztäsa züzässal es foncsoritässal, lököszerrel törtenik. E czelra epitettek Verespatak torkänäl (Gura Rosii) a nagyszabäsü ercz-elökeszitö mühelyt, mely vizerö ältal hajtott 72 züzönyillal, amalgamatorokkal es lökö- szerekkel kellöen föl van szerelve. A termeles az 1852—1898-iki ätlag, szerint evenkent 35 kilogramm arany, 55—60.000 forint ertekben. A bänyäba azonban a kincstär mär mäsfel milliö forintnäl többet fektetett be s a jövedelem evtizedek öta a kincstäri elölegek törlesztesere fordittatik. 17 tisztviselö es altiszt vezetese alatt rendesen alkalmazva van közel 400 munkäs. A bucsum-zalatnai bänyakerület legkivälöbb aranybänyäi a vulkoji Peter Päl, meg a botest Jakab es Anna bänyatärsülatok aknäi. Az elsö ä Koräbia hegyben (1351 meter) foly, a Nyegriläsza csomöpontjähoz tartozö ezen geologiailag es bänyatörtenelmileg is erdekes hegyben, hol az ösregi hatalmas, kiterjedt bänyäszat nyomai mäig is föltalälhatök. Däkok, römaiak s valö- szinüleg az utänuk következö nepek is szorgosan kerestek itt az aranyat s ezt kutatva, a magas csücsot ketfcle vägtäk. Ha a hegyek e tömegenek oldalain järunk, messziröl szemünkbe tünik a Koräbia sajätsägos csücsa, mely feiig kopasz, feiig fenyvessel van boritva s közepen egy mely baräzda melyed be. Ha közelebe erünk, egy nagy szakadäs elött ällunk, melynek melyeben templom- tornyok is elfernenek egymäs tetejeben. Ezt a szakadekot emberi kezek csinäl- täk, fölhasznälvän az elemek, a tüz es a viz erejet, melyek ep ugy rombolnak, a mint alkotnak. Plinius erdekesen irja le az ösregi bänyamunkäkat, melyeket a römaiak a leigäzott rab nepekkel vegeztettek. A Vulkoj rendkivül gazdag arany-erczben, 1857-ben nem kevesebb, mint hüsz kilogramm szabad aranyat talältak itt egyetlen nap alatt. Az elö- fordülö szabad arany többnyire moha- es lemez-alakü. A nyolczvanas evekben egy franczia tärsasäg mivelte, mely nagy befekteteseket tett, kaliforniai