Page - 537 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

537 rendszerú zúzdákat épített s ezekben száz- meg százezer métermázsa számra törte össze a bánya aranyos kôzetét. A társaság nagy anyagi áldozatainak megfelelô busás hasznát is látta, a mennyiben három év alatt legalább cgy millió forint értéket szedett ki innen. A francziák késóbb abbahagyták az itteni bányászkodást, melyet ma ismét a régi egyszerú módon folytatnak a kórnyékbeli lakosok ; de 1900 óta sikeresen fáradozik a mostani bánya- tulajdonos e hires aranybánya mélységének fóltárásán. A szomszéd Botes, e szintén jó hírú, de kis határú aranybánya, most budapesti tókepénzesek kezében van, kik nagy befektetéseket tettek ; a Ruzi-vólgy torkolatánál gózeróvel hajtott zúzót és foncsoritót épitettek, de szállitási nehézségekkel küzdenek. A Botes bányában fordúl eló a kristályos tellur-ezüst, ú. n. Hessit, mely e fajtában egyike a legritkább ásványoknak. 1882-ben, midón egy altárnával megütótték a felsó ereket, 20 kilogramm szabad aranyat találtak. Még ugyane bányamegyébe tartozó egy nevezetes bányáról kell meg- emlékeznünk, bár nem aranybánya. Ez a „Magyar Thar sis"-nak nevezett vaskovand-bánya Zalatna kózelében, az Alsó-Fehér- és Hunyadmegye kózti vízválasztó Érczhegység kózépvonalának Sibold nevú hegyében. Újabb kori bánya ez, de már az erdélyi fejedelmek idejében mívelhették s valószinúleg vasat is termeltek ugyanitt; erre mutât a bányák kózelében ma is található sok salak. A vaskovand itt nagy tómzsókben fordúl eló gyakori vetódésekkel ; palának, homokkónek, melafirnak s a vaskovand külónbózó tartalmú rétegeinek egymásba kavarodása legerósebb bizonyítéka annak az óriási forrongásnak, mely e hegységek belsejében és fólszinén lefolyt. A vaskovand tartalma 44—5O0 /o kén, sok vas, kevés réz, ezüst és arany. Oly tómzsók is fordúltak eló, melyek aranyban gazdagok voltak ; épen ezért a most is látható nagy üregeket régebben, mikor a vaskovand iparilag nem volt értékesithetó, az aranyért fejtették ki. Ma a zalatnai vaskovand-ipar-részvénytársaság birtoka e bánya, melynek terményei (évenként 4—600 vasúti kocsi) a brassói kénsav- és mútrágya-gyárba szállíttatnak, honnan a kénsav a petroleumflnomítókba és a posztógyárakba, a mútrágya pedig a czukorrépatermesztó vidékekre kerúl. A bányászatnak egy másik nevezetes ágát úzték ugyancsak Zalatna mellett az Ompoly szúk vólgyére hajló Dumbrava és Baboja hegyekben, nevezetesen czinober-, illetóleg higany-ércz aknázását. Csodálatos, hogy e két hegyból egyszerú paraszt módon tudtak évszázadokon át higanyt termelni; a franczia társaságnak ellenben, mely újabban ez iparágat kézbe vette s új elméletek szerint épített pestekkel fogott hozzá, a termelés eddig nem sikerúlt. M. 68