Page - 538 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

538 S most átmegyünk a vízválasztón a körösbänyai bányamegyébe, hol a munkások számát, a berendezések czélszerúségét és a termclés mennyiségét is tekintve, ez idôszerint a legnagyobb bányavállalat dolgozik, a „Rudai 12 apostol" nevú bányatársaság, mely 1200 munkást foglalkoztat ; bányavasút- jának hálózata 25 kilométernyi ; éreztóró-telepei 211 nyillal és 129 foncsorí- tóval dolgoznak. Ez a legnevezetesebb és legvirágzóbb bányavállalat az Erdélyi Erczhegységben. A bányászat Ruda, Zdraholcz és Kristyor kózségek határában foly. A kózet, melyben az erek találtatnak, zóldkó-trachyt, az erek — eltéróleg a többi bányák természetétól — itt szabályosak úgy csapásukban, mint dólésükben, s nagy terúletet foglalnak cl, a mi lehetóvé teszi a rendszeres bánya- mivelést, mig a többi erdélyi bányákban, hol az erek rendkivúl szabálytalanúl, gyakori vetódésektól és beékelésektól megzavarva fordúlnak eló, a bányász- kodás bizonytalanabb is, kóltségesebb is. A bányatársaság által hajtott új altárna teljes eredményre jutott, a mennyiben a felsó szintból ismeretes, de már nagy részben lefejtctt dús telereket mélyebben is, és pedig gazdagon megtalálta. Minthogy a telerek gazdagok lcfelé is, és a Körös völgye felôl még mélyebben lehet azok alá hajtani : e bányászat nemzedékeket fog eltartani. E telerekben kiválóan sok szabad arany fordúl elô különösen Ott, hol azokat egyes zsinórok keresztezik. Az aranytermelésnek több mint feie esik a szabad termés-aranyra. Az érezek fóldolgozására a bányavállalat 1899 ôszén Kristyor alatt a Barza viz torkolatánál a régi zúzómúvek helyébe oly hatalmas kaliforniai rendszerú zúzómúveket épittetett, a melyeknek egész Európában nines párjuk. Érdekes és a régebbi bányászatra nézve jellemzô, hogy a gorczokra kihányt, akkor fóldolgozásra érdemesnek nem tartott követ most kiválogatják, olesó módon a zúzókhoz csúsztatják s Ott teljesen jutalmazó zuzó mivelet alá veszik. Az aranytermelés jó nagy és meglehetósen állandó. A nyolczvanas évek végén átlag havonként 57 kilogramm nyers aranyat termeltek. A monarchiában tehát ez a lqgtekintélyesebb bányavállalat. Másik érdekes bánya e kerúletben a Muszári. Ez a Rudával szom- szédos Felsó-Lunkoj kózségnek Fetyi nevú hegyében van, melynek felsó részei már ki vannak bányászva. 1889-bcn a geisslingeni ipartársúlat úzótt itt kisebb bányászatot s a muszári völgyböl egy altárnát nyitott, hogy az ismert arany- telerek alá jusson. Már-már azt hitték, hogy hiába fáradnak, midón 1891-ben oly gazdag erekre akadtak, hogy egyetlen fészekból 57 kilogramm termés-