Page - 544 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

544 Hunyadmegye. A régi Hunyadmegye a tórvényhatóságok újra szervczésekor a fôloszlatott Zarándmegye egy részével és a régi Szászváros-székkel bôvûlve a mai 6932 .04 négyszôgkilométer terûletû Hunyadmegyévé kerekedett ki. A régi Hunyad- megye a Maros és a Retyezát mellékét foglalta magában, míg a mai új megye éjszakon Torda-Aranyos és Alsó-Fehér megyékkel, keleten Szebenmegyével, délen Romániával, nyugaton pedig Krassô-Szôrény és Arad megyékkel határos. Ezek a politikai határok legnagyobbrészt ósszeesnek a hegységekbôl álló termé- szetes határokkal. Ejszakon a Bihar-hegységbôl az Aranyos és Fehér-Kôrôs kôzé nyomúló, 1480 méter magas Gaina jelóli a határt az 1253 méter magas Vulkánig. Onnan a Marosig az Erczhegységnek almás—zalatnai gerincze választja el Alsó-Fehértól. Az Erczhegység nagyági szakasza szépen tagolt homlokzattal fordúl a Maros felé, melynek balpartjától Hunyad és Krassó- Szórény kôzôtt a Ruszka-Pojána 1380 méter magas erdôs hegytômege terjesz- kedik szét. A megye délnyugati sarkában emelkedik a Retyezát hegység, mely, mint valami hatalmas határbástya, déli oldalával Románia felé néz. A Retyezát hegycsoportját az 50 kilométer hosszû, harmadkori rétegekkel kitôltôtt Zsil- vôlgy teknôje választja el a Retyezátnál jóval alacsonyabb romániai határ- lánczolattól, a melyen súrún járt lovagló út vezet át az 1624 méter magas Vulkán hegy ormán keresztúl. A Retyezát a Sztrigytól a Sebes vize mély vôlgyéig teijed, attól nyugatra a bisztrai Vaskapuig a Vurvu Petri hegységei kôvetkeznek. A Retyezát éjszaki meredek oldalával az alig 310 méter magas hátszegi mcdenczéból, az ligy nevezett Hátszeg vidékéból, hirtelen magasodik ki. Gerinczének kôrûlbelûl tíz olyan csúcsa van, a mely meghaladja a 2 200 méter magasságot. Fó csúcsa a 2477 méter magas Retyezát, de legmagasabbra emelkedik a 2486 méter magas V. Mare a Pelaga csúcs-csoportban a mely a fó gerincz éjszaki oldalán emelkedik és csonkakúp alakú. Az erdélyi részeknek egyik legszebb és legérdekesebb hegysége ez, mely kristályos palakózetekból, külónósen phyllitbôl, csillám- és amphibol-palából, a tarajzatosan kicsúcsosodó Retyezát fó orom korúl pedig gránitból áll. E csúcsokról nagyszerú kilátás tárúl fol minden irányban. Délre, délnyugatra és keletre kopasz, meredek sziklacsúcsok, sziklafalak, mélyedések, tengerszemek, egyes hófoltok és itt-ott tisztás helyek túnnek szemünkbe, míg éjszakra és nyugatra súrú erdók, kopár hegyhátak s mély vôlgyek váltakoznak a legfestóibb ósszevisszaságban. Déli