Page - 560 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

560 Pojána és Porkura aranyhegyei kôré. Algyógytól keletre, a Maros balpartján fekszik Bokaj falu, cgykori fóldesura, Kapy Gyôrgy hajdan erós kastélyának romjaival. Kitúnó boráról régóta híres. Dévától keletre az Egregy vagy Cserna termékeny vôlgyébe jutunk, hol manapság legtômegesebben lakik a magyarság a megye terúletén. Az Egregy vólgye Szántóhalma kôzség mellett nyílik tágas torkolattal a Maros vôlgyére. Dél felé folyton keskenyedik, Vajda-Hunyadnál pedig már egészen szúkre szorúl ôssze a vaskôveket tartalmazó szirtes hegyek kôzôtt. A vôlgy legtermékenyebb része Barcsánál, a Barcsay család ósi fészkénél van. Barcsával szemben az Egregy balpartján van Cserna-Keresztúr, alább pedig Al- és Fel-Pestes kôzségek kôvétkeznek, melyeknek lakosai csaknem mind nemes származásuak. Ezeknek nagy részérôl azt tartja a hagyomány, hogy még ma is ósi foglalású birtokaikon élnek. Alább délre, az Egregy és a Zalasd vize egyesúlésénél látjuk Vajda-Hunyadot. A helység fôlôtt, épen a Zalasd és Egregy viz egymásba ômlésénél egy alaesonyabb szirtfokon emelkedik Vajda-Hunyad vára, mely, a mint a városhoz kózeledünk, csak akkor túnik szemünkbe, mikor már egészen mellette vagyunk. Hunyadi János kezdette építtetni a mostani gyônyôrû lovagvárat, mely e kôtet „Epítészeti emlékek" czimú fejezetében részletesen ismertetve volt. Mig a magasban a régi múépítés e rcmekében gyônyôrkôdûnk, lent az új-kor alkotásai képen füstólgó gyárkémények és olvasztó-kemenczék vonják magukra figyelmünket. A Ruszka-Pojána csillámpala és mészkô-rétcgei kôzt mindjárt a város határától kezdve hatalmas barna vaskó-telepek kóvetkeznek. Innen alig 8 kilométcrnyire az Egregy mentén, a szomszédos Teleknél a volt brassai bányatársulat bányái szolgáltatják a vaskôvet. A Runk vize mellett, Ploczkán, a nadrági (Krassó-Szórénymegye) társúlat bányái után Gyaláron találjuk a kinestári vasbányászat fô fészkét, hol 1863 óta egy 160 méter vas- tagságú vastelepet fejtenek folszini míveléssel. Odább Ruda, Alun és Szohodol határában szintén a kinestárnak, a Vadu-Dobri patak mellett pedig a Lónyay grófi családnak vannak vasbányái. 1882-ben Vajda-Hunyadra helyezték át a vasolvasztást, s e miatt légvonalban sodronypályát épitettek, mely a Vadu- Dobritól, 30.5 kilométeniyi távolról a faszenet és Gyalárról a vaskôvet szállítja a hunyadi kohókhoz; de 1900 októbertól a vaskószállítást már külon ipar- vasút vette át, mely Vajda-Hunyadig gvônyôrû vidéken halad át. A termelés óriási, a mennyiben naponként 1200 métermázsáig is fôlcmelkedik, s így a hunyadi kohó egymagában évenként 400.000 métermázsát képes kiolvasztani.