Page - 562 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

562 ságát a Vajda-Hunyadtól éjszaknyugatra fekvö Rákosd is, noha 1764-ben a falu szabad nemességére ép úgy ráerószakolták az eloláhosodást szinte ônként maga után vonó határóri szolgálatot, mint Hosdát, Pestes és Lozsád magyar lakosaira. Az Egregy vólgyével majdnem egykózúen halad a Sztrigy völgye, mely Piski mellett torkollik a Maros vôlgyébe. E völgyön halad végig a piski—petrozsényi szárnyvasút, melynek mentén Batiz kôzségében született 1748-ban bárd Naláczy Jdzsef, a magyar nemes testdrök francziás irányú irodalmi iskolájának egyik tagja, ki fóleg múfordításaival túnt ki. A Sztrigy jobb partján van a juhvásárairdl híres Kóboldogfalva, melynél azonban sokkal nevezetesebb a szomszédos Kis-Kalán nemcsak már a rdmaiak idejében ismert meleg fürdójéról, hanem azon nagyszabású vashenger-mühelyekról is, melyek e helységet a megyei vasgyártás egyik fo helyévé teszik. Az itt foldolgozott nyersvasat a Vajda-Hunyad melletti Telekrdl ipar-vasúton szállitják ide. A kôzelében esd Zeyk/alva a Zeyk család dsi fészke és birtoka. Görög-keleti temploma XIII. századi román stilú érdekes épúlet. Nyugatra egy kies mellék- völgyben fekszenek a bárd Nopcsa család dsi fészkéúl tekinthetó kitúnd gyümölcstermd Alsó- és Fels'ó- Szilvás kózségek. Zeykfalván alúl Magyar-Brettye kozséget elhagyva, a szép váraljai szoroson át, a vasútnak Hátszeg- Váralja nevú állomására érünk. Az állomás fölött egy órtorony romjai láthatdk, mely a Kendeffyeké, s melyról az öralja melléknév ragadt a szomszédos Boldogfalvára. örali á-Boldogfalva mintegy 300 lakosú kis magyar kôzség, hol egy fensikszerú magaslaton áll a Kendeffy-féle kastély, mely angolos csúcsíves ízlésben megújított terjedelmes épületcsoport fcstdi tornyokkal és erkélyekkel. A kastély, valamint maga messzire ellátszik, ép úgy gyönyöru kilátást nyújt fdleg a Retyezátra és a Hátszeg-vidék legnagyobb részére. A fényes berendezésú kastélyban becses múkincseken kivül gazdag kónyvtár is van. Szintén említésre méltd e kis hely- ségnek XIII. századbdl vald református temploma, melyben érdekes régi falfestmények maradtak fönn. A mint Hátszeg-Váraljánál elhagytuk a váraljai szorost, egyszerre, mint valami tündérkert, terul el szemeink eldtt az erdélyi részek egyik legszebb tája, a háromszóg alakú Hátszeg vidéke. A gyönyöru térségen mintegy 80 falu van elhintve. A bádogtetejú tornyok csillogva játszanak a napsugárral s imitt- amott a zöldeld fák tômegébôl egy-egy kastély vagy udvarház emeli magasra homlokzatát, dél felé a háttérben kékld hegyek lánczolata záija be a láthatárt, melynek szélén fenségesen emeli legtöbbnyire hdval födött sziklafejét a Retyezát.