Page - 570 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2
Image of the Page - 570 -
Text of the Page - 570 -
870
elvétessenek szüléiktól és más nemzetbeliek által neveltessenek, s hogy czigány
férfi ne léphessen czigány novel házasságra. De ennek ép úgy nem volt foganatja,
mint II. József 1783-iki emberbaráti rendeletének. Az országgyúlések és kor-
mányok, bizottságok és tórvényhatóságok sokat foglalkoztak a czigányok
ügyének rendezésével. Altalában ezen intézkedések mindeddig nem nagy
sikerrel jártak, mert talán nem vették kellôen számba a czigányok természetét.
Pedig különösen a kóborló, sátoros czigányok állandó letelepítése nép-
múvelódés szempontjából is igen fontos dolog hazánkban. E sorok írója meg-
kisérlette a nagyobb csoportos telepítést; de ez több akadályba ütközött.
Kevés volt az e kisérletre fordított idó, tekintve a nép vad erkölcseit és mûvelt-
ségének alantas fokát. A kôzigazgatâsi hatóságok véleménye szerint a csopor-
tositott telepítés sok nehézséggel jár, s kôzbiztonsâgi felügyelet szempontjából
is czélszerûbb volna, ha kózségenként osztatnának el. E czikk írója épen a
kózségekct akarta a kóltségtól és fáradságtól megmenteni akkor, midón több
dunántúli megye elkobozta az oláh-czigányok lovait és szekereit a nélkül, hogy
elóre gondoskodtak volna e félvadak elhelyezéséról. Tagadhatatlan, hogy a
népnek a czigányoktól való idegenkedése szintén nehezíti a telepítést. Ez idegen-
kedés némileg jogosult is, mert Indiának e fekete fiai bizony meglehetósen
rakonczátlanok. Es még fokozódik az idegenkedés, ha tudomására jut a föld
népének, hogy a czigányság bizonyos kedvezményekben (ingyen élelem, ruházat)
részesúl. De e nélkül mero lehetetlenség munkához szoktatni ezt a munkától
fölötte irtózó népet. Nagyon valószínú, hogy vaskézzel, következetes erélylyel
kózségenként is lehet foganatosítani a telepítést, de ez sok kôltségbe kerúl az
államnak és sok kellemetlenségbe a kôzségeknek. Talán a kózigazgatás államosí-
tásával lehetne véglegesen megoldani ezt a kérdést is. A telepítendóket el kell
látni lakóházakkal, alkalmas munkát adni nekik és óket a munkára nevelni.
Mindenekfölött szükséges a munkára és rendes életre való szoktatást a zsenge
gyermekeknél kezdeni, ezeket iskoláztatni. Ez nehéz fóladat, mert teljes tudat-
lanságuk mellett lehetetlen óket korkülónbség nélkül a rendes iskolákba küldeni.
Az Alcsuthon fónnállott külón czigány-iskola róvid idó alatt elég jó ered-
ményeket mutatott fól az együtt tanított 6—15 éves, általában elég jó föl-
fogású czigány gyermekeknél.
A czigányok ügyének országos rendezéséhez elsó kellék, hogy tüzetesen
ismerjük a czigányság számát és életmódját. Az általános népszámlálásnál termé-
szetesen számba vették a czigányúl beszélóket is. De sem ez, sem a jellemzó
lakási sajátosságok, stb. nem engedtek biztos kóvetkeztetést vonni czigányaink
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Magyarország VI, Volume 23/2
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Magyarország VI
- Volume
- 23/2
- Author
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1900
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.97 x 21.95 cm
- Pages
- 344
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch