Page - 581 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Magyarország VI, Volume 23/2

581 573 meter magas Hidegkut tetoben, mig ejszakra Pankota fele egyre alacsonyodik. Az Aradi Hegyalja mOgott emelkedo magaslatokat a hegyi patakok men- ten Ienyuld volgyek tobb csoportra szakgatjak. Ilyen a hegyseg ejszaknyugati vonulataban a Csiger volgye, delen pedig a kladovai volgy. E valasztd vonalon emelkedik a Hegyes-Drdcsa egyik felenek legmagasabb csucsa, a 800 meter magas Hegyes, mely fd gerinczevel a Maros fele huzodik s egeszen a Debella- Goraig megtartja a 800 meter magassagot. Itt 300—350 meterre csokkeno nyergek keletkeznek, melyek ket reszre (Hegyesre es Drdcsara) osztjak a hegyseget. A ket gerinczet elvilasztd nyereg a 350 meter magassagot meg- tartja egeszen a nadas-berzovai nyeregig. Innen azonban folyvAst egyenletesen emelkedik a Drdcsa nevu f6 csiicsig, melynek magassaga 37 meterrel mulja folul a Hegyeset. Ez a gerincz alkotja a Drdcsa hegyseg zOmet, melybol Vaszoja fele egy voniilat dgazik ki, mig a fd gerincz Szlatina-Madrizest fele teijed. A Hegyes-Drdcsatdl a delmagyarorszdgi hegyvideket a Maros valasztja el, mely Zamnal lep Aradmegye teruletere. A Maros vOlgye nehol oly szukre szorul, hogy a rajta vegig futd vaspilya es orszdgut alig fernek el benne. Aradmegyenek a Maros volgyeben s az ebbe torkolld mellekvolgyekben 32 kozsege van. A Maros jobb partjan a Hegyes-Drdcsa oldalait suru lomb- erdok fodik, melyek azonban a helysegek koriil egyre gyerulnek. Az elsd folydviz, mely a megye teruleten a Marosba 6mlik, a szelistyei patak. Ettdl nyngatra, a toki, kujasi es soborsini patakok beomlesenel ki-kitagul a Maros volgye. Batucza es Kaprucza kozott ujra megszukul a volgy. E szorostdl nyugatra kOvetkezik a berzovai volgytagulat, mely a Maros volgyenek masodik es legszelesebb kitagulasa. E szeles volgyon halad tovibb a folyd, utjiban mintegy tiz patakot veve fol, egeszen Solymosig, hoi a volgy legfestoibb szurdoka, a radna-lippai szoros kezdddik. Itt a Maros jobb oldalan meredek sziklak, baloldalan pedig erdos hegyhatak huzddnak es annyira Osszeszoritjak a vOlgyet, hogy a most romjaiban hevero solymosi var annak idejen egyarant kulcsa lehetett ugy a Maros volgyenek, mint Erdely deli reszenek. A Maros v6lgyeben fekvo kozsegek kozul alig egy-ketto erdemli meg az utas bovebb figyelmet. Ilyen mindjart a volgy kezdet^ n Radna, melyet az atellenben fekvo Lippival a Maros folott athajld hatalmas fahid kot ossze. Mikor Lippa a torOkok kezebe kerult, a kapisztrani Ferencz-rendi szerzetesek a Maros jobb peirtjdn emelkedd hegyek erddsegeibe menekultek s ott fAbdl egy kis kapolnat epitettek. A XVII. szazad vege fele egy bosnyak ember