Page - 16 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

16 Abból, hogy ilyen szerpentin és amfibolit baltákat Horvátországban, név- szerint a Zagorjében, diabasz és szienit eszközöket meg viszont a Szerémség- ben találtak, következtethető, hogy a neolith korban az országnak keleti és nyugati része között élénk kereskedés lehetett, a mely nem szorítkozott pusztán a kész ipari művekre, hanem kiterjedt a kőanyagra is. Ezek a leg- régibb kipuhatolható nyomai a horvát földön űzött helyi kereskedésnek, míg egyes nefrit készítmények az Ázsiából kiindult akkori világkereskedelemnek tanúbizonyságai. Ez újabb kőkorszaknak kiváló lelő területei vannak Vukovár (Vuíedol) környékének több pontján, Vinkovciben (Neudorf mellett, a bròdi vasút-vonal mentén), Újlak (Ilok) és Babska mellett Szerémmegyében, Eszék, Szarvas és Kutjevo mellett és még száz más helyen, kivált Szlavóniában. A partvidéken is találtak kőkori tárgyakat, így 1880-ban a Fiume és Károly város közti vasúti építkezések alkalmával a Buceari (Bakar) melletti Dragában, Szent-Anna közelében egy, nehéz kőlappal befödött barlangra akadtak, a mely sok kőkor- szakbeli tárgyat rejtett. Egészen sajátos nemű emlékek, a melyeket talán szintén a neolith korba kellene soroznunk, azok a földbe vájt urnaszerű üregek, minőkre először Zágrábmegyében Velika Gradusa mellett, utóbb aztán másfelé, még Boszniában is akadtak. Az ilyeneket eleintén temetkező helyeknek tartották, újabban inkább az a nézet terjed el róluk, hogy e gyakran tágas vermeket, a melyeket fedéllel zártak le, talán helyesebben éléskamráknak kell tartanunk. Ezt a nézetet fejezi ki tudtán kivűl azok hambarine (hambár) népies elnevezése is. Egyébiránt az is lehetséges, hogy e vermek későbbi időből származnak. Alakjukra nézve a neolith korszakba tartoznak azok a tárgyak is, a melyek, mint az úgy nevezett rézkor emlékei, nevezetesen a mai szlavóniai területen fordúlnak elő. Kovácsolt rézeszközök itt bizonyára csak nagyon gyéren talál- hatók, vannak azonban öntött rézeszközökből álló leletek, a melyek közül legnevezetesebb a szlavóniai Lipik melletti Gajban talált raktári lelet (rézkampók öntőhelye lepény alakú nyers anyaggal.) Bronzkor. — Horvátország számos, raktári leletekkel képviselt más tárgyai közül csakis a zagorjei Zajezda melletti Topliíicából származó nagy leletnek egyik, egyetlen darab drótból alkotott, Peschiera-tipusú lapos ívfibuláját említjük meg azért, mert a bronzkorból való horvát leletek között a fibula rendkívül ritka, s mert egyúttal ezt a példányt azon áramlat képviselőjéül is tekinthetjük, a mely Olaszország terramareiből kiindúlva éjszakkeleti irányban