Page - 42 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

42 a benszülötteket úgy a városokban, mint a vidéken az összes állásokból, még pedig nemcsak a fontos, a vezető, hanem a belső közigazgatás alsóbb rendű tisztségeiből is kiszorították. Említik, hogy Orseolo Ottó Ragusa, a fia Spalato, Polano Domokos Trau, Cornano János Sebenico, Michel Vitalis Tenger- Fejérvár (Zara Vecchia) grófjává tétetett volna, s így a könnyen szerzett ország a velenczei nemesség zsákmánytárgya lett. De az állam sem mindig elégedett meg a csekély adóval, hanem a későbbi évszázadokban nehéz vér- adót szedett, a mennyiben a horvátokat tengeri katonákúl és matrózokúi alkalmazták a horvát erdőségek fájából épült számtalan hajón. Egy nem eléggé hiteles adat szerint Horvátország akkor Magyarország barátságát kereste. Egy legenda beszéli, hogy II. Kriesimir leánya és Szent István fia, Imre közt házasságot terveztek (1030 körűi). E föltevés megfelelt volna a politikai helyzetnek. Róma újra harczias pápát kapott VIII. Benedekben (1012 -1024), ki Alsó-Italia miatt erős viszályba keveredett Byzanczczal. A pápa Melus lázadását támogatta, ezt azonban Bugianus katapán a régi Cannae mellett legyőzte. Drzislav utódai, látván szerencsétlen politikájának következményeit, ismét Byzanczhoz csatlakoztak ; a császár méltóságuk jelvényeit s az eparcha vagy patrícius czímet adományozta nekik; de VIII. Benedek, a ki az Alsó-Italiában gyorsan előnyomúló byzancziak ellen mindenfelől segítséget kért, úgy látszik, be tudta őket fonni a maga vállalataiba. A barii régi krónika ugyanis azt mondja, hogy a diadalmas Bugianus katapán 1024-ben megjelent Horvát- országban s a „patrícius nőt", Kriesimir nejét, és fiát előbb Bariba, onnan meg Konstantinápolyba vitette. Figyelemre méltó az ideje ennek az episod- nak, a mely minden összefüggés nélkül jelenik meg Horvátország történelmi kútfőiben. II. Henrik német király, kit a pápa segítségül hívott, Alsó-Italiában 1022-ben legyőzte s a tengerparti városokba szorította a byzancziakat. A horvátok a pápa javára, úgy látszik, hajóhad-tüntetéssel támogatták e műveletet, mert épen akkor, a mikor a pápa és a német király, Bugianus hatalmas ellenfelei, csaknem egy időben meghaltak, a byzanczi hadvezér meg- jelent, hogy a gyöngébb, immár elhagyatott Kriesimirt megbüntesse s nejét és fiát a horvát politika újabb fordúlatai elleni biztosítékúl magával vigye. Byzancz akkor általán erős támadásokat intézett minden irányban. Bolgária hatalmát megtörte, a Szerémséget meghódította s fejedelmét, Sermót, megölte, Magyarországgal erősebb összeköttetést keresett s magában Rómában is sikereket ért el a byzanczi politika. XIX. János pápa majdnem