Page - 50 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

50 a királyén. Ez a csapat köteles a királyt a háború végéig szolgálni. Ez pedig megállapíttatott az üdv 1102. esztendejében." A magyar kútfők s utánok Dandolo azt beszélik, hogy Kálmán a Gvozdon legyőzte Péter horvát királyt, ki a csatában megöletett. A zárai levéltárban van egy adománylevél, mely ekként kezdődik : „Urunk Jézus Krisztus születésének 1102. esztendejében. Én Kálmán, Isten kegyelméből Magyarország, Horvátország és Dalmáczia királya . . . miután Tenger-Fejérvárban megkoronáztattam . . . " A zárai Sancta Mária kolostor tornyán a következő fölírat van : „Urunk Jézus Krisztus születésének 1105. esztendejében. Miután Kálmán, Magyarország, Horvátország és Dalmáczia királya Isten kegyelméből győzel- met aratván és békét kötvén, bevonúlt Zárába, ezt a tornyot építtette a saját költségén. " Továbbá egy Trau számára kiadott okirat így szól : „Urunk születésének 1108. esztendeje 5. hónapjának 25. napján és uralkodásom 12. évében. Én Magyarország, Horvátország és Dalmáczia királya esküszöm a szent keresztre, hogy nektek hű traui polgáraim, állandó békét adok. Sem nekem, sem fiamnak, sem utódaimnak adót fizetni nem fogtok; a püspököt vagy grófot, kit magatoknak választotok, megerősítem; régi jogaitokkal élhettek ; csak a kikötőben idegenektől szedett illeték két- harmada jár a királynak. Nem fogom engedni, hogy a városban magyar, vagy idegen lakjék, kivéve, ha nektek tetszik. Ha pedig hozzátok jövök, „hogy megkoronáztassam magamat, vagy hogy veletek a királyság ügyeiről tanács- kozzam" (ez a mondat ugyanezen szavakkal fordúl elő II. Gézának a spalatoiak- lioz intézett 1142-ki, II. Gézának 1151-ki és III. Istvánnak 1167-ki oklevelé- ben), semmiféle szállásadásra nem kényszeritlek benneteket." Vekenegának, Kriesimir király rokonának zárai síremlékén az van írva, hogy 111 l-ben Kálmán király (Zárában való) uralkodásának ötödik évében készült. Ugyanezen évből származik a hasonmásban itt közölt oklevél. Ezt a kútfőanyagot minden képzelhető módon magyarázták. Horvát- országnak Magyarországhoz való viszonyát az államalakúlás legegyszerűbb formáján, a personal-unión kezdve az erőszakos hódításig, minden lehető fokozatában, a legkülönfélébb módon fogják föl s a vitás kérdésbe politikai mozzanatok is belejátszanak. Nem levén itt helye e kérdés eldöntésének, nem is akarunk bővebben kitérni mai állapotára annál kevésbbé, mert a közölt