Page - 54 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

54 tartós. A megújult véres harezok Endre elfogatásával végződtek, ki hűtlen- ségeért szigorú fogsággal lakolt Kene várában Varasd mellett. E vár romjai máig láthatók. A varasdi polgárok a herczeg fogságát lehetőleg enyhíteni igyekeztek. Imre végűi szabadon bocsátotta öcscsét s fia gyámjává rendelte. Időközben a velenczeiek újra elhódították Zárát. Jellemző Velencze politikájára nézve, hogy Dandolo Henrik doge a keresztesek segélyével foglalta el Zárát, mialatt Imre katholikus érdekekért küzdött. Mennyire elhanyagolta I. (II.) Endre király a dalmát és a horvát tenger- part érdekeit, mily kevéssé értett annak fölhasználásához, s mily nyomorú- ságos állapotban kellett lennie a hajóhadnak, arra nézve jellemző az a tény, hogy a mikor keresztes háborúba indúlt, drága pénzen és súlyos politikai és gazdasági engedmények árán volt kénytelen bérelni a hajókat a velenczeiektől. Tíz gályáért formaszerűen átadta nekik Zára városát és környékét, legfontosabb kiviteli czikkeiknek vám- és adómentességet biztosított, szabad közlekedést engedett nekik a magyar korona országaiban, a mi az ő jóval fejlettebb iparuk és kereskedésök mellett az egyedárusággal volt azonos, ezenfelül minden gályáért 550 ezüst márkát fizetett. A keresztes sereg az akkori Szlavónián, Zágráb mellett Topuskón és Bihácson át vonúlt Spalatóba. A nagy áldozattal szerzett velenczés hajók daczára kitűnt, hogy a király gyűjtötte hadsereg egészen el nem szállítható ; a keresztesek egy részének haza kellett térnie. A hadjáratnak tudvalevőleg az volt az eredménye, hogy a magyar korona országai és pénzügyei teljesen megzavarodtak. Azon ereklyékből, melyeket a király Palaestinából egyedüli haszonképen magával hozott, a zágrábi székesegyház egy gyermek holttestét kapta, ki állítólag a bethlehemi gyermekgyilkoláskor öletett meg. Súlyos belső küzdelmek és az arany bulla kiadása után Endre megbékült fiával, Bélával, kinek sokféle része volt e bonyodalmakban. A kibékítési törek- vésekben különösen kitűnt István, a zágrábi püspök. A királyfi úgy uralkodott a horvát tartományokban, mint valami független királyságban. Fő méltóságai voltak : egész Szlavónia bánja (totius Sclavoniae) és a tengermellék bánja (de maritimis banus). Béla újjászervezte a zágrábi püspökséget és az elszegé- nyedett káptalant. Krapinában is székelt s úgy az egyeseknek, mint a váro- soknak kiváltságokat osztogatott. Déli Horvátországban egyes főúri családok nagy hatalomra vergődtek, így a Frangepánokon kivűl a Kaíiíok és a V Subiéok; emezek a XIV. század derekán éjszaki Horvátországba költöztek és Zrinj váráról a Zrínyi nevet vették föl.