Page - 72 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

72 Az 1664 augusztus lo-iki szégyenletes vasvári béke nagy elégedetlen- séget keltett Magyar- és Horvátországban. Gróf Zrínyi Miklóst még ugyanazon évben csáktornyai vára mellett vadászaton egy vadkan megölte. A horvát bánná lett gróf Zrínyi Péter, ki leányát, Ilonát, 1666 márczius l-én az ifjú Rákóczy Ferencz fejedelemmel házasította össze, szövetkezett a magyar elégűletlenekkel, különösen Wesselényi Ferencz nádorral. Az összeesküvők 1665 ápril 5-én Stubnyán ünnepélyes véd- és daczszövetséget kötöttek : „hogy Magyarországot és melléktartományait a törvények, az alkotmány és a királyoktól adott kivált- ságaikban megtartják és utólsó csepp vérökig megvédik". Később Nádasdy Ferencz országbíró és más magyar urak csatlakoztak hozzájok, de az össze- esküvők magok sem tudták egészen, mit is akarnak. Zrinyi Francziaországhoz hajlott, a magyar protestánsok a törökhöz. Wesselényi nádor halála óta (1667 márczius 27) nem volt elismert vezérük. Zrinyi és Nádasdy följelentették a dolgot az udvarnak (1669), ennek daczára Zrinyi 1669 végén mégis engedett a rábeszélésnek és Bukovaíki Ferencz horvát kapitányt a portára küldte követül, hogy szövetséget kössön és segítséget kérjen ; de a dolgot elárúlták, császári csapatok nyomúltak a Muraközre és Zrinyi tengermelléki jószágaira. Gróf Zrínyit 1670 márczius 29-én a horvát néphez intézett horvát nyelvű kiáltványban megfosztották a báni méltóságtól. Zrinyi, ki az udvartól kegyelmet remélt, csak nem rég hozzá csatlakozott sógorával, Frangepán Ferenczczel, e család horvát ágának utolsó fisarjával együtt 1670 ápril 13-án távozott Csáktornyáról. Bécsbe mentek, hol 1670 ápril 17-én elfogták őket. Hosszas pör után 1671 ápril 30-án Bécs-Új helyben a fegyvertár épületében mindkettőjüket kivégezték. Az addig oly hatalmas Zrinyi és Frangepán nem- zetségek jószágait elkobozták. Csupán Miklós fia, Ádám, tartotta meg a maga részét. Herberstein tábornok immár azon volt, hogy a bán hatalmát egészen megsemmisítse, de ebben főleg Zrinyi egykori ellenségénél, gróf Erdődy Miklósnál, ki 1674—1693-ban bán volt, ellenállásra talált. Magyarországban e mozgalmak hosszas harczokat okoztak, melyekben a török Thököly fejedel- met, Zrinyi Péter leányának második férjét, támogatta. Az 1683—1699-iki nagy háborúban a törököt Ó-Horvátország nagy részéből kiűzték, 1684 óta Pozsegából, Verőczéből és a Szerémségből verték ki. Nyugaton meg Likát és Krbavát vesztették el. A horvát felkelést gróf Erdődy bán és gróf Leslie Jakab vezették. A harczokban a papság is részt vett; Imbrisinovic Lukács, Ferencz-rendi szerzetes 1689-ben Pozsegánál verte meg a törököt. Mesié Márk brinjei plébános pedig Likában harczolt sikerrel.