Page - 77 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

77 ságoknál a régi magyar jog helyett új, német írott törvény alkalmaztatott s a katonatisztek segítségével az ország kataszteri fölmérése is megtörtént. Igen nagy hatása volt a parasztság fölszabadítására vonatkozó 1785 augusztus 22-ki pátensnek, minthogy a nemességet legéletbevágóbb érdekei- ben veszélyeztette. Mind e reformok végrehajtása a lehető legszerencsétlenebb kezekre, gróf Balassa Ferencz bánra (1785—1790) volt bízva, ki magát és az általa képviselt eszméket általánosan gyűlöletessé tudta tenni. A magyar korona országaiban támadt forrongás arra kényszeríté József császárt, hogy halála előtt három héttel, 1790 elején, összes rendeleteit vissza- vonja s Magyarországot és Horvátországot abba az állapotba helyezze vissza, melyben 1780 előtt éltek. A régi alkotmány és a nemesi jogok visszaállítása mindenütt élénk izgatottság közt ment végbe; gróf Balassa bánnak titkon menekülni kellett; utódát, gróf Erdődy Jánost (1740—1806), nagy fénynyel iktatták be. A nemesség nagy győzelmi lelkesedésében és azon aggodalmában, hogy kiváltságai újólag veszélybe juthatnak, Horvátországnak és Szlavóniának Magyarországhoz való viszonyát illetőleg olyan határozatokat hozott, melyek Horvátország és Szlavónia királyságok régi tisztes önkormányzatát csaknem egészen megszűntették. Ezzel Magyarország és Horvátország között súlyos viszályok csiráit hintették el, melyek csak az 1868-ki kiegyezési törvények- ben nyertek elintézést. Az erős összpontosítás abban nyert kifejezést, hogy a horvát rendektől javaslatba hozott bán a magyar helytartó-tanács (Consilium locumtenentiale) alá rendeltetett. Az adók emelése vagy leszállítása a magyar országgyűlésre bízatott, de a megajánlásnak a magyar adótól függetlenül kellett történni (1790). Magyarországban akkor már erősen kifejlődött volt a nemzeti érzés s Horvátországban szintén mozogni kezdett valami ahhoz hasonló. A magyarok csakhamar megkezdték a harezot nemzeti nyelvükért a hivatalos latin ellen, melyet a horvátok egyelőre védtek. A magyar nyelv kötelező tantárgy lett a magyar, 1802 óta nem kötelező a horvát iskolákban. Sőt az 1811 -ki pozsonyi országgyűlés azzal is foglalkozott, hogy a magyar nyelv a horvát hivatalokban is hivatalos nyelvvé tétessék; de, mert a horvát követek nagyon is hevesen ellenezték, nem mondták ki törvényben. II. Lipót császár és király uralkodása idején Horvátország a szisztovai békében (l791) és a dubiczai egyezményben Cetin várával és valami ötven négyszögkilométernyi terűlettel gyarapodott.