Page - 96 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

96 Tengerpart, habár amott is a legnagyobb terület a legelőkre esik. A nagy hófúvások miatt a Lika és Krbava lakói szintén kőből építik és fával födik a házaikat, a melyeknek tetejét igen meredekre szabják. A födél alatt a leg- nagyobb helyiség a konyha, a mely ép azért az egész ház nevét (kuéa) is viseli. A konyha közepén álló igen alacsony tűzhely körül sorakoznak a fazekak; odább padok, polczok és víztartók (vuíije, vodiri) állanak, a konyha közepén a négyszögű alacsony asztal és a körötte álló alacsony székek számára is marad még elegendő hely, a melyeken az étkezés történik. E tágas konyha mellett a nyílt padláson a padláslyuk (badia, vidjelica) körűi van az éléskamra, a hol a kukoriczalisztet, zsírt, szalonnát, zöldséget tartják, s odább (ha ugyan esetleg van a nagy, vagy úgy nevezett háznép-szoba mellett) egy kis kamara (komorica) a házban lévő ifjú házaspár számára. A házhoz csatlakozik a fiatal marha istállója (ajat, vajat). A konyhából magas küszöbön át jutni a szobába. A szoba beosztása és bútorzata az imént említettéhez hasonló. A likai konyhának az udvar felől egy nagy és a hátsó ház felé (u zakuée) egy kisebb ajtaja van, a melyen át a sertésólakhoz és a fejős juhok, meg kecskék cserényeihez (pritorak) jutni. A favágó félszer és az udvar többi épületei is, mint az istállók, a hová telelőre a nyári tanyákról behajtják a szarvasmarhát, a hófúvások elleni oltalmúl sűrű kötésű, erős sövénynyel (oborj vannak kerítve. Szabadon álló nagyobb sütőkemenczék, tágas gabnahambárok, stb., mint Szlavóniában, itt nincsenek. A kenyeret a íutőkályhában, vagy a vasból avagy cserépből rakott pestben (pekva, crijepnja) sütik. Az Unától és a Kulpa középső szakaszától egész Gorjanciig, a Bregana mentén s a Száván átkelve Krapinán, Bednján keresztül a Dráváig s onnan tovább ismét a horvát hegyi lejtők (Prigorje) alján, s az Ivansíica és a Zágrábi hegység lábánál mindenütt szorgalmas mívelés alatt vannak a földek. Itt már a talaj jobb termékenysége is nagyobb számú gazdasági épületet követel; az udvarok a rajtuk álló lakóhelyiségekkel együtt mind tágasabbak; a gabnacsűrökön kivűl itt nagy, hosszú kukoriczagórék, szénapadlások, boglyák és kazlak (okole) láthatók. A házak és kamrák alatt a bor és a szilva- pálinka (ìljivovicameg a télre eltett zöldség (ozimina) számára pinczék vannak. A házak és mellékhelyiségeik építése a Prigorjéban és Zagorjéban, valamint a köröttük elterülő vidékeken az imént leírt parasztházétól annyiban külön- bözik, hogy ott, a magas hegyvidéken, az oromfal (zabat) föl egészen a tető- gerinczig (vrhovnica) falazott, itt ellenben a homokfal (zaielak) ormának félig