Page - 134 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

134 a nagyobbára hétköznapi kifejezésekkel élő ó-horvát költők szolgai utánzása ellen föllépett, és az üde frisseségű népköltészet tanulmányozását sürgette. 1840-ben adták elő az új horvát nemzeti színházban az első drámát, Kukuljevié „Jurán i Sofija"-ját. Kukuljevié Iván egyike volt az illyrismus legtevékenyebb híveinek, a ki egyre-másra írt drámákat, beszélyeket, költe- ményeket, valamint politikai és történeti értekezéseket. Mint politikai szónok a horvát tartományi gyűlésen különös hírre tett szert; indítványozta, hogy a latin helyett a horvát legyen a hivatalos nyelv. Mint történetíró alapította a „Délszláv történeti és régészeti egyesület"-et, a melynek elnöke volt, és rendezte a régi horvát írók kiadását. Azonkívül kiadta a „Délszláv művészek jegyzékét44 és Horvátország közjogi emlékeit (Jura regni Croatiae, Dalmatiae et Slavoniae). 1846-ban megjelent Mazuranié Iván, a későbbi horvát bán hőskölte- ménye, a „Smrt Smail-Age Cengiéa". Ezt a művet egyhangúlag az új horvát irodalom legnagyobb alkotásának mondják. A nagy tehetségű költő a horvát népdal szépségét és őseredetiségét igyekezett a remekművek klassziczitásá- val egyesíteni benne. A költemény, mint az eszményített népköltészet mester- műve, a legtöbb európai nyelvre le van fordítva. Mazuranié már előbb a klasszikus irályú költemények egész sorát bocsátotta volt közre. Azonkívül befejezte Gundulié „Osmán"-ját, oly művészileg eltalálva az eredeti erejét, hogy ez a befejezés egy maga is a nagy költők sorába emelné őt. Csupa véletlenségből Preradovió Péter (1817—1872) is ugyanazon évben (1846-ban) adta ki „Prvenci" czímmel lyrai költeményei első gyűjte- ményét. Preradovic azóta mindmáig kétségtelenül első és legnépszerűbb költője Horvátországnak. Költeményeiben elmélkedik s erkölcsi mélységre törekszik. Erősen hisz az Istenben és a horvát nép jövőjében. Szerelmi dalait és hazafias verseit az egész országban széltében dalolják és szavalják. Fölemlít- jük közűlök a „Putniku-ot („A vándor"), a „Braóa"-t („A testvérek44, a horvátok és szerbek viszálykodásának allegóriája) s a „Djed i unuk"-ot („A nagyapa és unoka"). Más darabjait, mint az „Óda a szlávokhoz", a „Szláv Dioskurok", „Istenhez", „A halál", stb., a művelt közönség és az írók mint ódákat magasztalják. Epikai költeményei között első helyen áll a „Prvi ljudi", („Az első emberek"), a melyet némelyek Milton „Elveszett paradicsom"-ához hasonlítanak. Néhány bevégzetlen hőskölteménye is maradt. A horvát nemzeti színház függönyének itt* bemutatott képén együtt láthatók az illyr irodalom és művészet képviselői. A kép jelképileg ábrázolja