Page - 173 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

173 scientiarumu-má bővült ki hittudományi, bölcseleti és jogtudományi tan- székekkel. Ez intézettel kapcsolatban egy archi- vagyis fő gymnasium czímű iskola is állott fönn. I. Lipót király 1669 szeptember 23-án kelt fejedelmi elhatározásával ezen akadémiát az örökös tartományokban fönnálló egyetemek rangjára emelte és azoknak összes kiváltságaival fölruházta. A jezsuiták erre azt kivánták a horvát tartomány gyűléstől, hogy ezt a királyi oklevelet erősíttesse meg a rend főnökével. A rendek elutasították ezt a kívánságot, ennél fogva a szentesített szabályzat nem lépett életbe. 1773-ban, a rend feloszlása után az akadémiát és a fő gymnasiumot az állam vette át és ez idő óta a tanúimányi alapból tartja fönn. A hittudományi kart 1786-ban a pesti középponti papnevelő-intézettel, 1790-ben pedig a zágrábi püspöki seminariummal egyesítették. A két-két évfolyammal biró másik két kar és a 6 osztályú fő gymnasium továbbra is megmaradt. Midőn aztán a gymna- siumok 1850—51. évi újjászervezése után a bölcseleti tanfolyamot a gymna- siumi 7. és 8. osztály alakjában ezzel egyesítették, a gymnasiumból, vagyis az „academia scientiarumM-ból csupán a jogi kar maradt fönn. Ezt ugyan- ekkor három évfolyamra emelték föl, 1868-ban pedig még egy negyedikkel bővítették meg, egyúttal a kart az egyetemi jogi kar rangjára emelték. E fokozatos átalakúlások készítették elő az egyetem szervezését. Már 1861 április 29-én indítványozta Strossmayer püspök a horvát tartománygyűlésben az egyetem fölállítását. Az indítványt lelkesedéssel fogad- ták, a szabályzatot kidolgozták és az egyetemi törvényjavaslatot el is fogadták; azonban a királyi szentesítést nem nyerhette meg. 1866 október 21-én a Zrinyi-ünnep alkalmával Strossmayer püspök ismét szóba hozta az ügyet s 50.000 forintot mindjárt le is tett, és midőn utóbb főispánná nevezték ki, ezzel járó fizetését is ugyané czélra áldozta. Ez adományokon fölbuz- dúlva, Zágráb városa 50.000, Mihalovics bíbornok-érsek 30.000, Zágráb- megye 28.000 forintot, Kukovié 10.000 aranyat, Debeljak tanár 11.700 forintot stb. adtak össze, úgy, hogy rövid idő alatt közadakozásból 362.388 forint gyűlt egybe. O Felségének 1869-ben Zágrábban tett látogatása alkal- mával jóváhagyta az egyetemi szabályzatot és megengedte, hogy az egyetem az ő nevét viselhesse; az egyetemi törvény azonban forma szerint csak 1874 január 5-én nyert szentesítést. 1874 október 19-én aztán O Felsége képviseletében Mazuranié bán ünnepélyesen meg is nyitotta az egyetemet. A megnyitásra 10 külföldi egyetem képviselőt, 35 pedig üdvözletet küldött. Tudósoktól és tudományos intézetektől 324 üdvözlő távírat érkezett.