Page - 206 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

206 kező kimutatásból látható, melyben az 1890. évi népszám mellett az 1898. év végére kiszámított lélekszámot is kimutatjuk. A kiszámítás Bertillon módszere szerint történt, az 1891 —1898. évi időszak a természetes szaporodásának, valamint a két utóbbi (1880 és 1890) népszámlálás összehasonlítása és az 1880 —1890. évek népmozgalma alapján megállapított bevándorlási többlet- nek (illetőleg a kivándorlás folytán eredt hiánynak) tekintetbe vételével. Törvényhatóság Terület négyzet kilo- méterekben Polgári népesség Egy négyzet kilométerre esett i898rban lélek 1890 decz. 31-én 1898 végén kiszámítva* Lika-Krbavamegye 6.211.5 190.978 200.940 32 Modrus-Fiume 4.879.a 220.629 227.041 47 Zágráb 7.177.8 446.723 470.232 65 Varasd 2.454.a 247.OII 268.473 109 Belovár-Kórös 5.047.6 266.210 300.000 59 Pozsega 4.930.7 202.836 226.306 46 Veröcze 4.807.8 196.639 220.852 46 Szerém 6.809.8 3 3 4 1 9 9 364836 54 Zágráb város 33.3 37.529 48.725 1 .476 Varasd w 67.1 11.055 11.962 178 Eszék ff 56.6 1 9 7 7 8 21 .611 382 Zimony 55.9 12.823 1 4 4 2 9 258 Horvát-Szlavonországok összesen . 42.531.5 2,186.410 2 , 3 7 5 4 0 7 5 5 A népesség fejlődését Horvát-Szlavonországok jelenlegi területén 1785 óta nyomozhatjuk. Ujabb kutatások szerint akkor a népesség 1,196.038 lelket tett, a későbbi népszámlálások pedig 1805-ben 1,236.737, 1857-ben 1,628.890, 1869-ben 1,838.198, 1880-ban 1,892.499 és 1890-ben 2,186.410 polgári lakost mutatnak. Az első húsz év alatt, midőn az összes szaporodás csak 40.701 lelket tett, a népesség, mondhatni, teljesen mozdúladan volt. Kedve- zőbben alakúit a szaporodás a második időszakban, de az 1857 óta megfigyelt eredmények ezt is nagyon túlszárnyalják. Az 1805-től 1857-ig terjedő 52 éves időszakban az összes növekedés csak 392.151-et tett, a következő negyvenegy év alatt ellenben (1898-ig) 746.517 lelket. Az utóbbi szám annál nagyobb értékű, mert az újabb időkben is fordúltak elő sajnos visszaesések. Ugyanis míg az 1857—1869-iki időszakban az évi átlagos növekedés l.oi%-ra rúgott: a következő 11 év alatt, 1869-től 1880-ig, 0.27%"ra szállt le a pusztító járványok (kolera, himlő, stb.) következtében, melyek nemcsak Horvát- * A négy város, különösen a főváros, így kiszámított népessége a ténylegesnél valószínűleg jelentékenyen kisebb.