Page - 215 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

215 Ha ez adatokat az 1880. évi foglalkozási statisztika adataival össze- hasonlítjuk, elég bizonyossággal fölismerhetjük, hogy a nép kereseti életében az őstermelés uralkodó volta valamit vesztett kizárólagosságából, s egyéb kereseti ágak, mint például az ipar, nyertek fontosságban. És mégis a mező- gazdaság — az őstermelés egyéb ágait egészen mellőzve — még az 1890. évben is közel 85 százalékát tartotta el az összes népességnek. Olyan arány ez, mely Dalmácziát kivéve, sehol a monarchiában elő nem fordul, a mit azonban azok a körülmények, melyek közt Horvát-Szlavonországok gazdasági élete kifejlődött, könnyen megmagyaráznak. De ezekkel, az ország gazdasági állapotainak megítélése szempontjából igen fontos tényekkel kapcsolatban ki kell emelnünk, hogy épen a legutóbbi időben, 1890 óta, az ipar terén nevezetes eredményeket lehet fölmutatni. Köztudomású dolog, hogy új forgalmi eszközök teremtése s új piaczok nyitása folytán számos új ipari vállalat létesült, több régi vállalat pedig tetemesen kibővült, úgy, hogy az 1900. évi népszámlálás, noha csak egy rövid tíz éves időszak tényeinek és adatainak összegyűjtésére kellett korlá- tozódnia, a foglalkozási állapotokat bizonyára kedvezőbbeknek fogja mutatni. Ep így meg kell jegyeznünk, hogy az őstermelésnek csaknem egyedüli uralma, mely az imént említett országos átlagban mutatkozik, már 1890-ben sem terjedt ki az egész országra, hanem annak csak egy, noha igen nagy részére szorítkozott. Míg ugyanis az összes népességnek az őstermelésre eső százalékaránya Lika-Krbava, Zágráb, Varasd és Belovár-Kőrös megyékben az országos átlag fölé emelkedik : a többi négy megyében azon alul marad, s a legelőrehaladottabb megyében, Szerémben, csak 80 százalékot tesz. Hogy a városokban az őstermelést a többi foglalkozási ágak rendszerint nagyon túlszárnyalják, említenünk sem kell. Erre nézve példaképen álljanak itt csupán Zágráb város következő számadatai: értelmiségi kereset 15.55, őstermelés 7.81, ipar, kereskedelem és forgalom 50.60, katonaság 8.41, járadékosok és nyugdíjasok 8.69, egyéb foglalkozásúak 8.94 százalékát teszik a város összes népességének. Áttérve Horvát-Szlavonországok gazdasági állapotaira, az adatok nagy tömegéből csak épen a legfontosabbakra szorítkozunk, s ezeket is beható tárgyalás helyett inkább csak érinthetjük. Mezőgazdaság. — Horvátország újabb hivatalos statisztikájának legfőbb eredményeihez tartozik a mezőgazdasági üzemeknek az 1895. évi deczember 31-iki állapot szerint végrehajtott és az összes háziállatok összeírásával egybe-