Page - 270 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1
Image of the Page - 270 -
Text of the Page - 270 -
270
a mai tűzoltó-torony, éjszakon a Demeter-útczai torony, éjszakkeleten az úgy
nevezett Pap-torony a Vraz-sétatéren, és keleten a kőkapu melletti torony; a
más két tornyot a grifi fensíkon s a Magas-útczában, hol ma a Pongrácz-féle
ház áll, lebontották.
A Pap-toronyról (popov turen) pontosan tudjuk, mikor épült s miért
kapta nevét. A tatárok távozta után tudnillik a káptalan-város is újra fölépült
s immár harmad ízben kezdtek a székesegyház fölépítéséhez, még pedig ezúttal
korai gót stylben. De sem a káptalan-város, sem a székesegyház nem volt
megerősítve. Ez okból a kanonokok egy erődített helyet óhajtottak, hogy
szükség esetén magukat és vagyonukat biztonságba helyezhessék. Követeket
küldtek tehát IV. Béla királyhoz, hogy engedélyt kéljenek tőle, hogy meg-
felelő erődítményt építhessenek maguknak a Gradéc hegyen a város fala
mellett. A király örömest megengedte s így keletkezett a Pap-torony, mint az
erődített felső város kiegészítő, de különben önálló része. A székes-káptalan
saját őrséget tartott benne. E Pap-torony miatt gyakran támadt perpatvar
Gradéc polgárai s a székes-káptalan közt.
Városkapu eredetileg négy volt, két nagy és két kisebb. Nagyok voltak:
a mészároskapu a város délnyugati és a ma is fönnálló kőkapu a keleti részén.
Ezekhez járult a XIV. század vége felé a nagy újkapu a Pap-torony közelében.
A kis kapuk közül említik: a kis nyers kaput a tűzoltó-toronynál a Strossmayer-
sétatéren, és a mezei kaput a mészároskapu fölött. A város kapui előtt bélelt
árkok voltak fölvonó hidakkal.
De a város falán kivűl is voltak habernik nevezetű kisebb őrtornyok;
ezekből jelentették harang- és trombita-szóval, ha veszély közeledett. Harang-
szóval jelezték a város kapuinak bezárását is; a kapuk kulcsait a közelben
lakó polgárok őrizték.
A hogy királyi várossá lett Zágráb, minden irányban virágzásnak indúlt.
Lakosainak száma nőttön nőtt, különösen idegen nemzetiségű kézmívesek
nagyobb számmal kezdtek ott megtelepedni. Ennek következménye volt, hogy
sok polgárnak a város falain kivűl kellett megtelepednie, minthogy magában
a városban nem volt többé hely. Az újonnan települt kézmívesek közül kivált
a németek tűntek ki; nagyobb részt vargák voltak, kik lent a külvárosban
éltek együtt, miért is ezt a negyedet, mely a Medve patak jobb partján, a mai
Jellaéié-tértől éjszakra s a Hosszú-útcza alsó végén feküdt, varga-negyednek
vagy német falunak nevezték. Odább nyugatnak szintén a város falán kivűl
a mai Ilicában, a Jellaíié-tértől a Mészáros-útczáig a Gradéc halom alatt
back to the
book Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1
- Title
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Subtitle
- Horvát-Szlavonország (1)
- Volume
- 24/1
- Editor
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Publisher
- Magyar Királyi Államnyomda
- Location
- Budapest
- Date
- 1901
- Language
- Hungarian
- License
- PD
- Size
- 15.72 x 21.98 cm
- Pages
- 310
- Categories
- Kronprinzenwerk ungarisch