Page - 283 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

283 földrengéseknek van kitéve. Majdnem minden esztendőben fordulnak elő gyöngébb lökések. Nagyobb földrengést az 1502., 1506., 1530., 1586., 1590. években, legújabban meg 1880 november 9-én jegyzett föl a történelem. Ezek az erősebb földrengések félelmetes vendégek voltak ugyan , de csak kevéssé károsították fejlődésében Zágrábot. A földrengéseknél több kárt okoztak a városnak a tűzvészek. Ilyenek sújtották Zágrábot 1645-ben, 1674-ben és 1706-ban. Az 1645-iki év- általában legszerencsétlenebb esztendeje Zágráb történetének, mert ugyanakkor döghalál is pusztította a lakosságot, mely erősen megfogyott, s a város legnagyobb része a romboló égésnek esett áldozatúl. Csaknem egész Gradéc a külvárosokkkal és a káptalan-város nagy része elhamvadtak s a két legnagyobb és legszebb templom, a székes-egyház és még inkább a Szent Márk-templom súlyos kárt szenvedett. A második nagy égésnél, 1674-ben a felső város (Gradéc) a Szent Márk-templommal együtt többet szenvedett a többi városrészeknél; az utolsó, 1706-iki tűz nem okozott ilyen nagy kárt. A legújabb korban ily nagy tűzvészek az észszerű építési szabályok s az önkéntes tűzoltóság ügyessége mellett lehetetlenek. A földrengések és tűzvészek daczára Zágrábban az előbbi századokban épült legkiválóbb templomok, átalakított állapotban ugyan, de mégis meg- maradtak. A régi Zágrábnak, melyet 1850-ig ilyennek mondhatunk, általá- ban aránylag sok volt a temploma; hasonlóképen sok kolostor is volt a régi Zágrábban s legközelebbi környékén. Az egyházi szerzetrendek közül a templomosoknak vannak nyomai ; de hogy mikor telepedtek meg Zágrábban, nem ismeretes; csak annyit tudni, hogy a rend eltörlése (1313) után Cazotti Ágoston zágrábi püspök vette át az egyházmegyéjében fekvő rendi jószágok kezelését, melyekről minden évben a székes-templomban nyilvánosan pontos számadást szokott volt tenni. A cziszterczieket már 1205 óta megtaláljuk Horvátországban (Topus- kón), kevéssel utóbb meg a Száva egy szigetén, Zágráb tőszomszédságában. A XIV. század elején magában Zágrábban is megtelepedtek, hol tágas kolostort építettek Mária-templommal. A czisztercziek, különösen pedig apátjaik, fontos szerepet vittek s nagy birtokaik voltak sok kiváltsággal, míg a XV. század végén el nem távoztak Zágrábból. Ekkor lett templomuk a Szent Máriáról nevezett és máig fönnálló plebánia-templommá a régebben fönnállt Szent- Imre plébánia helyett, melynek templomát (ez a templom a székesegyház előtt állt a káptalan-városban) akkor lebontották s helyén erődítéseket építettek. 36*