Page - 284 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

284 A XIV. században Zágrábban cziszterczi rendű apáczák is említtetnek, kikről azonban semmi közelebbit nem tudunk, sem azt, hol állt a zárdájok, sem azt, mikor telepedtek meg és mikor távoztak el. Tisztelt állást foglaltak el a közép-korban a Domokos-rendűek. Zágrábban már II. István püspök (l 225— 1247) korában említik őket. A tatár betörés idején kitűntek a nép vigasztalásával és bátorításával. IV. Béla király ez okból több jószágot adományozott nekik. Az eredeti Domokos-rendű kolostor a Szent Miklós- kápolnával az Oláh-útczában épült, ott, hol ma az érseki árvaház áll. Idővel ez a klastrom a kápolnával együtt olyan düledező állapotba jutott, hogy gyökeres újjáépítésre szorúlt. Minthogy azonban az összes erődítményeken kivűl esett, a török vész meg nőttön-nőtt, a Domokosok-rendűek Mátyás király engedelmé- vel új klastromot építettek a felsővárosban, a Szent Katalin-kápolna közelében, mely szintén az ő tulajdonuk volt. A Zápolyai és Ferdinánd hívei közötti polgár- háborúk bonyodalmaiban sokat kellett szenvedniök; ott is hagyták a várost. A Ferencz-rendűek zágrábi megtelepedését egy monda, melyet a zágrábi ferenczesek klastromában ősidők óta beszélnek, a rend alapítójával, Assissi Szent Ferenczezel (-j- 1226) hozza összeköttetésbe. Történeti hitelességre azonban aligha van joga e mondának. Minden esetre bizonyos, hogy a Ferencz- rendűeknek már a XIII. század végén volt Zágrábban klastromuk a Szent Ferencz-templommal, még pedig ugyanazon a helyen, a hol ma is áll. Csakhogy századok folyamán ez a kolostor és a templom toldásokkal és átépítéssel igen gyakran nagyobbodott és szépült. A környéken levő zárdák közül a legfontosabb a Pálos-monostor Remetén, mely falu Zágrábtól egy órányira szép, bérezés vidéken fekszik. Maga a magyar „Remete" név is a „Heremitae" szóból keletkezett; így nevezték ugyanis magukat a remeték, a pálos-barátok (fratres Paulini), mikor a XIII. század végén Magyarországból Horvátországba mentek s ott megtelepedtek. 12 88-ban Remetén már bizonyosan volt klastromuk és templomuk; azután nagyon gyakran dús ajándékkal tűntették ki őket mind a zágrábi székes-káptalan, mind más nagybirtokosok, különösen fő méltóságok. A horvát nép fölöttébb kedvelte a pálosokat s nagy tiszteletben tartotta őket, mint lelkipásztorait, hitszónokait és orvosait, mint jóltevőit és tanácsadóit minden bajban és szoron- gattatásban. A remetei pálos-kolostor öt századon át virágzott, míg II. József ennek is hirtelen véget nem vetett. A kolostor-templomból lett a mostani plebánia-templom, a zárda meg a plébánia; mindkettő Hunyadi Mátyás király idejében épült.