Page - 288 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (1), Volume 24/1

288 Az az egy bizonyos, hogy a kis Ó-(papi)Zágrábnak több volt a temploma, plébániája és klastroma, mint a nagy Új-Zágrábnak. A plebánia-templomok közül az idők folyamán kettő egészen eltűnt. Az egyik a Szent Margit plebánia-templom, melynek helyén 1866 óta a görög-keleti templom áll. E plebánia-templom („ecclesia s. Margarethae de suburbio44) körűi, melyet már a XIV. század első felében említenek, tartották évenként tizennégy napon át a nagy Margit-napi vásárt. A Szent Mártonról nevezett plebánia-templomot, mely a Jellaéic-tér éjszaki homlokzatának körülbelül közepén (a német vagy varga-faluban) állhatott, szintén régen lebontották, s a plébániát megszűntették. Zágráb mostani négy plébániája még a közép-korból származik. A XIV. század dereka óta Zágrábban nem alapítottak többé új plébániát, ellenben kettőt megszűntettek s a Márk-plebániához csatoltak. Ez azután ezzel, valamint Zágráb népességének gyors szaporodásával igen nagy lett s már néhány év óta foglalkoznak az eszmével, hogy az alsóváros részére két új plebánia- templomot építsenek s a mai Márk-plebániából két új plébániát alakítsanak. Nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy II. József a városban tett s már említett látogatásakor az akkori Zágráb számára nagyon is soknak tartott négy plébániát, s ez okból elrendelte, hogy három plébánia: Újfalu, Káptalan- város és Oláh-útcza egy székes-plebániává egyesíttessék s élére az akkori újfalusi pap, Sinkovic Mihály lépjen. Ez a rendelet, mint az, mely a székes- káptalan kanonoki állásainak csökkentésére vonatkozott, már csaknem egészen végre volt hajtva, mikor II. József meghalt; halála után ez intézkedések, mint sok más új alkotása ismét a régi állapotoknak engedtek helyet. Zágráb egykori számos kolostora közül csak a Ferencziek zárdája maradt fönn a Káptalan-városban; kezdettől fogva ugyanazon a helyen áll. A XIX. században csak a Paulai Szent Vincze-rend apácza-klastroma alapíttatott Zágrábban. Ez számos elemi és felső-leányiskolát tart fönn a városban tanítónő- és nevelőnő-intézettel, továbbá nagy kórházat, női javító-házat, szegény- házat, leánynevelő-intézetet, árvaházat s számos hasonló kisebb intézetet és pedig részben saját jövedelmeiből, részben úgy, hogy ilyen intézeteket bérbe vett a kormánytól vagy kegyes alapítványoktól. A legújabb időben a zágrábi apácza-zárda, mint horvát congregatio, teljesen önállóan szervezkedett; összesen 652 apáczából, 120 újonczból s 98 jelöltből áll (1899), és Horvátországban, Szlavóniában, Dalmácziában, Boszniában, Herczegovinában, Karintiában, Magyarországban, Bulgáriában meg Törökországban 72 iskolát, kórházat s más ilyen jótékony intézetet tart fönn.