Page - 318 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2

318 a tengerszinétől föl egész a tetőkig teljesen letarolta. Csak itt-ott mutatkozik egy-egy völgymélyedésben egy kis zöld foltocska. Minden arra vall, hogy a zord Boreas birodalmában vagyunk, a mely innen tör elő, szilaj rohanásában fagyot és vihart támasztva mindenfelé, a hová elér, de egyúttal a levegőt tisztítva s megedzve az emberek idegeit. Kis oázok e kősivatagban Kozica falucska, a hol egy kis diófaliget, és valamivel távolabb Cupina meg Sta-Helena, a hol egy kis völgy mélyedésben már némi szőlőtermesztés kísérletei is láthatók. Zenggből jó, de nagyon köves út vezet a meredek parti sziklák mentén délnek. E parton a keletről nyugatnak húzódó völgybevágások oltalmat nyújta- nak az éjszaki szélvész ellen, minek következtében itt már ismét dúsabb növényzet üdíti a szemet. A kis Sv. Juraj (Szt. György) öbölnél föld alatti források bugygyannak ki, melyek egy szerény kereskedelmi piacz létrejöttét tették lehetővé. E piacz a Velebit felső vidékének fakivitele miatt nevezetes. Az itt lelt régiségek tanúsága szerint e helyütt valamikor régi görög gyarmat állott. Egy, a zágrábi múzeumba szállított sírkő azt mutatja, hogy a kis kikötő a római korban is virágzott, míg későbbi sírkövek arra vallanak, hogy utóbb a velenczések is figyelmükre méltatták. Innen az út egyfelől az otoCaci fensíkra, más irányban pedig a part mentén le Dalmácziába vezet. Ez irányban tovább haladva még két öbölbe jutunk, a melyekbe nagyobb föld alatti folyók torkollanak, életet adva a környéküknek. Még jóval több édesvíz buzog föl egészen a tengerpart mellett, s magában a tengerben is erős áramú édesvíz-források törnek elő a talajból. E Sv. Juraj környékéhez tartozó öblöktől lefelé a vidék még sivárabbá válik, mint Novi és Zengg között. A Velebit lejtői, melyek a likai oldalon erdősek, a tenger felé teljesen kopárok, és a szemben lévő Arbe^ Golo meg Prvié szigetek sem nyújtanak nyájasabb képet. Mintegy kilencz négyszög- kilométernyi kopár kősivatag terűi itt előttünk. Azt tartják, hogy e kis téren, kietlen kinézése daczára, hét százalék termő föld van. S mert egy négyszög- kilométerre 2420 lakos jut, e csekély termő földből csak o.2g hold esik egy-egy lélekre, ellenben a sziklával födött talajból 3.74 hold. S a mit a szélvész meghagy, azt még most is az ember semmisíti meg a legnagyobb következetességgel; nem csak hogy a kecskék és juhok lelegelnek minden fölsarjadzó füvet, de az emberek is egyre ásnak a kövek kőzött egykor ott állott fáknak a gyökerei után, a melyek csodálatosképen mindúntalan új hajtásokat eresztenek. E nagyon is elkarsztosodott terűlet befásítására helyenként már sikerrel járó kísérletek történtek, a mennyiben egyes darabokat magas kőkerítéssel vettek körűi.