Page - 320 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2

320 Kies kis oáz a Tengerparton Prizna, a melynek temploma Keresztelő Szent Jánosról van elnevezve. A monda azt tartja róla, hogy e szent ott járt és prédikált valaha. Tovább délnek, Cesarica előtt halad el az út, a mely Sv. Jurajnál eltávolodik a tengertől és a Velebiten átkel, de Stinicánál és Jablanacnál megint a tenger közelébe ér. Carlopago (Bag, Karlobag) csinos hely, melynek legkiválóbb épületei a kapuczinusok kolostora és az iskola. A kolostor temploma tekintélyes, az iskola pedig a helyi szükséglethez képest túlságosan nagy. A városkának csak 700 lakója van, s az eleinte nyolcz osztályú polgáriskolát olyan kevés gyermek látogatta, hogy az osztályokat össze kellett vonni. A várost a falusi községekhez hasonlóan a vármegyei hatóság alá rendelték. A város néhány útczája és tere rendesen egészen kihalt; csak vasárnapokon, a mikor a kietlen vidék szegény lakossága becsődül, mutatkozik némi élénkség és valamicske forgalom. A határőrvidék volt parancsnoka, Mollinary báró, a ki a közigaz- gatás terén nagy érdemeket szerzett, minden lehetőt megkisérlett Carlopago föllendítésére, de hiábavaló volt minden fáradozása. A hálás város emléket állított jóakarójának. Carlopagót már a horvát nemzeti királyok korában említik, s akkoriban, mikor a Velebit lejtőit még erdőség borította, e hely, mint a Lika és a Krbava vidékére vezető hágó kulcsa, fontos lehetett. Kriesimir király idejében a Podgorska zupához, vagyis a Stinicától a Zrmanja folyóig érő közigazgatási kerülethez tartozott. A XIV. században Carlopago Krbava grófjainak birtokába jutott, a kik szabad várossá emelték. A város határait megállapító okirat 1387-ben kelt. Az 1525. év farsangi napjaiban a tőrök megrohanta, kifosztotta és fölgyújtotta. III. (VI.) Károly újból fölépíttette, s ezért vette föl régi Pago neve helyett a Carlopago elnevezést. A katonai határőrvidéknek a törökök elleni szervezésekor Carlopagót is ebbe kebelezték, 1754-ben pedig a trieszti felügyelőséghez osztották be, de 1776-ban ismét a határőrvidékhez csatolták. A kapuczinusok kolostorát 1710-ben alapították, de a fiumei kapuczi- nusoknak már előbb is volt itt missió-állomásuk. A kolostor ebédlőjében egy, a velenczei iskolából való kép függ, s a kolostornak 4000 kötetnyi könyvtára van. A kolostor víztartója 7000 akó vizet fogad be s vize a legjobb az egész helységben. A kertet nagy gonddal ápolják; az a szerzetesek büszkesége. A plébánia-templom 1776-ban épült. A házak egy része elhagyottan és