Page - 338 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2

338 vizet sem lehet találni. Mennyi víz szivárog el a mészkősziklák között, mutatja a magyar államvasutak Vodenjak nevű alagútja Delnice és Skrad között, a melynek a boltozatáról a vasúti kocsik tetejére csurog a nedvesség. A föld- és sziklarétegek között alá szivárgó víz nagy mennyiségét bizonyítják a barlangok is, a melyek fenekén azután kőmedenczékben és tócsákban össze- gyülemlik, mint példáúl a likai és krbavai barlangokban. Ha a meggyűlt vízmennyiség oly nagy, hogy az üreg nem képes befogadni, csermelyeket, patakokat, időszaki tavakat és időnként jelentkező forrásokat alkotva, kifoly az üreg száján. A Lukeseva rebar kúp alatt ÍO—15 évenként egy forrás jelentkezik és az erős Starovnica patakot alkotja, a mely azonban csakhamar eltűnik és a forrással együtt ugyanannyi évig szárazon áll. Hasonló időszaki forrás volt Severin környékén, Veliki Jadrő falu mellett is. v A legrégibb útak egyike bizonyára az, a mely Cabarból Lazacon át s odább a Risnjak és a Snieznik között Fiúméba vezet. De az első valóságos országútat, a Károlyvárosból Portoréba (Kraljevica) vezető és a hegyvidéket a Tengerparttal és éjszaki Horvátországgal összekötő Károly-útat, III. Károly építtette 1725-ben. S a mikor aztán 1803-ban szóba jött, hogy Károly várost össze kellene kötni Fiúméval, megépült a monarchia egyik legszebb ország- útja, a Lujza-út. De azért mégis csak a vasutak kiépítése óta lehet a hegy- vidék tulajdonképeni hozzáférhetővé lételéről és a közlekedésnek megnyitottá tételéről beszélni. A tenger színe fölött 3 méternyi magasan fekvő fiumei vasúti állomásról kiindúlva Buccarinál 262, Mejánál 444 és Plasénál 617 méterre emelkedünk. Itt már a hegyvidék határán állunk s még egy utolsó pillantást vetve a tengerre és a sziklás tengerparti vidékre, csakhamar bükk- és fenyű- erdőségekbe, a buja havasi világ legelőire és lejtőire érünk. Liínél 816 méternyi magasságban vagyunk s a mint az 535 méter hosszú kobiljaki alagútból kiérünk, magunk előtt látjuk a liíi mezőt (Liőko polje), a Burni Bitorájt, a Javorjét (1122 méter) és a Velika Visevicát (1428 méter). Elhagyva a fenyvest és a Fuzine (728 méter) előtt levő 24 méter magas és 71 méter hosszú hidat, a sljemei 337 méter hosszú alagúthoz érkezünk, a károly város-' fiumei vasúti vonal legmagasabb — 836 méter — pontjához. FuzinAmn föltűnik a Zrínyiek és Frangepánok ősi vára nagyságával, és páduai Szent Antal temploma szépségével. A helységet III. Károly telepítette s e régebbi telepesekhez Mária Terézia alatt számos új család költözött a horvát Tengerpartról, a felső határőrvidékről és Krajnából. 1712-ben a lakosok száma 40 volt, ma 3500 hívője van a hitközségnek. A lakosság egészséges, izmos,