Page - 362 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2

362 1692-ben gróf Sinzendorff Adolf 80 ezer forinton megvette az egész Likát és Krbavát, de a katonai parancsnokok, a kik vele szemben kényelmetlenül érezték magukat, bujtogatni kezdték ellene a népet. S a mikor a gróf tarolni kezdte a Velebit erdőségeit s a levágott fát árúba bocsátotta a velenczeiek- nek, Edling zenggi kapitány leíoglalta azt, a likaiak pedig ugyanakkor föllázadtak a tized behajtása miatt. Sinzendorff erre visszakövetelte és vissza is kapta a vételárt. 1694 óta Gospiéon lakott gróf Coronini Antal, a ki a kamara nevében Likát kormányozta. Ezen időtől fogva Gospiő a határőrvidék későbbi szervezése után is ezredparancsnoki és ezredtörzskari székhely volt; utóbb ott székelt a hadosztályparancsnok is, a ki mindenkor tábornoki rangot viselt. A határőrvidék föloszlatása után a polgári kormányzat kezébe ment át. Gospictól délkeletre a csöndes fönségben emelkedő Velebithez hol közelebb, hol távolabb több helység fekszik. Ott van Bilaj, a törökök által egy kőhalmon épített várával, mely immár romokban hever. Továbbá Vrebac, hol sok őskori és római régiséget találtak, a melyekből követ- keztethető, hogy ottan nagyobb római telep állott. Vrebac környékén van Horvátország legnagyobb barlangja, a Píelina (Méh odú), melynek hoszszát 3 kilométernyinek mondják. Több nagyszerű terem, vízmedencze és egy föld alatti tó is van benne. Meglepően szép egy 10—12 méter hosszú sárgás- fehér cseppkő-függöny, melynek számos, itt-ott 1 méter hosszú redője van. Az a 30 méter magas és 4 méter vastag cseppkő-oszlop is látványosság számba mehet, a mely csodálatosképen egymásra rakódott négy részből áll. Bilaj és Medak között kőmező terűi el. Fönn a hegységben fehér kősziklán egy kis kápolna áll, a melyhez keskeny ösvény visz föl, és onnét tovább lekerül Dalmácziába. Az erdőségek és a hegyi rétek miatt gyakori volt a viszálykodás, mert a fában és fűben szűkölködő dalmaták átjöttek és titkon fát vágtak és füvet kaszáltak maguknak. A dombok és a magasabb hegyek váltakozva mogyoró bokrokkal és fákkal vannak benőve. A Medaktól éjszakra terjedő hullámos mezőségen emelkedik a kúpalakú magas Zir hegy. Medaktól délkeletre a hegyek mindjobban össze- vonúlnak, a sík hovatovább mindinkább völgyalakúvá lesz és Lovinac mellett a Riíica patak medenczéjét alkotja. Ez a Resnik planina 400 méter magas szikla falai és a Velebit alacsonyabb nyúlványai által alkotott völgy a likai síkság folytatásaként 18 kilométernyire teijed a Zermanja irányában. Lovinac falu az 1751-iki lázadásról híres. Mint egy ember kelt föl akkor a vesszőzés behozatala és a szigorú kormányzat életbe léptetése miatt fölbőszűlt nép. A föl-