Page - 400 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2

400 A legszomorúbb napok 1593 június havában viradtak Sziszekre, a mikor Predojevic Hassan boszniai basa 18 ezer emberrel ostrom alá fogta a várat. Gjurak és Fintié kanonokok vitézül védelmezték mindaddig, míg az utolsó pillanatban Erdődy Tamás bán megjelent, Hassan seregét teljesen tönkre tette és a Kulpába szorította. A határőrvidék fölállításakor Sziszeket is be akarták kebelezni. 1672-ben gróf Souches tábornok le is foglalta, de már 1682-ben kénytelen volt a káptalannak visszaadni. 1874-ben Ó- és Új-Sziszek egyesűit. Valamivel Sziszek fölött ömlik a Kulpába utolsó mellékfolyója, az Odra, mely Lomnica néven a Pljesivica alján Rakovpotoknál ered. Onnét a Pljesivica szőlős dombokra, kedves völgyekre és a Száva meg a Kulpa síkjaira néz át. Lejtőin csinos falvak vannak; az erdős hegység tetejéről meglátszik a kanyargó Száva, a zöld zágrábi hegység, sőt maga Zágráb is. Mívelt szántóföldek válta- koznak magasra kapaszkodó szőlőültetvényekkel, sűrű erdők zöldelő rétekkel, a mélyből pedig templomtornyok nyúlnak fölfelé, barátságos parasztházak mellől várak és kastélyok fehérlenek elő. Éjszakra, a Pljesivicára támaszkodva gubbaszt egy meredek bérczen, mint valami sasfészek, az összeomlott Okié vára. Nem tudni, mely időből való, de úgy látszik, a horvát uralkodók idejében már fönnállott. 1193-ban a hasonló nevű család tulajdona volt. Midőn II. Pzemysl Ottokár, a vaskezű cseh király Stiriát elfoglalta és ennek határán Horvátország felé fölépítteté Samobor és Kostel várakat, az okici grófok viszályba keveredtek a samobori várurakkal, a kiktől csakhamar elragadták Samobort. A XIII. század végén Okié vára Blagaj Radoszláv kezében volt. Később, a XV. században, gyakran cserélt urat. A Benvenuti, Frangepán, Horváthy s mások kezéből 1493-ban Bakócz Tamás bibornokhoz, majd meg az Alapiakhoz került. Az Alapiak 1575-ben Okiéból leszállottak a síkon épült Kerestinec nevű szép, négytornyú várukba, Okié pedig 1619-ben már romokban hevert. A XIX. század elején mindkét várat megszerezték a Pallaviciniek, kiktől a Türk család vette meg s bírja ma is. Kerestinechez szép szántóföldek, rétek és sűrű erdőségek tartoznak. Dél felé, a merre a talaj egyre emelkedik és utóbb a vukomerici dom- bokat elválasztja Pljesivicától, fekszik Brezovica vára, mely már 1277-ben előfordúl. A vukomerici dombsorral párvonalosan terűi el délkeletnek Turmező, melyről külön fejezetben szólunk.