Page - 414 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2

414 kedik Kaljebe és tovább keletre Sosicébe (582 méter). A kerület nyugati fele csak hegyi ösvényeken és gyalogutakon járható. Sosicétől egy másik út vezet a Kupőina völgyén délnek Krasiébe (154 méter) és Jaska vidékére, a hol a Kulpának egy mellékvölgye nyílik és a hatalmas hegyek és felhőtakarta csúcsok helyét alacsony erdőkoszorúzta dombok foglalják el. Es ezt a két útat is csak a legutóbbi években adták át a közlekedésnek; még kevéssel ez előtt is teherhordó állatokon történt a szállítás Sosicébe. Ekként Sichelburg Zágrábhoz való közelléte és természeti szépsége mellett is kevéssé ismert és átkutatott zuga Horvátországnak. Földtani alakúlata, bár a földterűlet rendkívül változó, meglehetősen egyszerű, a mennyiben a vidék legnagyobb része krétából áll. A hegylánczok irányából következtetve az uszkók hegység a zágrábi hegység párjának látszik és föltehető, hogy köztük földtani rokonság is van. A párkányzatos magas- latok újabb rétegekből állanak, a melyek azonban a talaj széthasadozása következtében kisebb darabokra vannak tördelve. Helyenként karszt is jelentkezik szokott alakulataival, úgy, hogy Sichelburg voltaképen átmenetül szolgál az Alpesektől a tulajdonképeni horvát karsztokhoz. Alaposabb föld- tani vizsgálat főképen Samobor környékén történt, a hol szén-, vas- és réz- telepek mutatkoznak. Sajnos, a mély vízmosások a szénrétegeket oly annyira megszakgatták, hogy a telepeknek csak helyi értékük van. E vidék havasi jellege világosan fölismerhető, de nem a csúcsok abszolút magasságáról, a melyek általában véve az ÍOOO métert sem haladják meg, hanem az egésznek jókora viszonylagos magasságáról, a mennyiben a tájék a körülötte elterülő síkságokból mint valami hatalmas tömb emelkedik ki. A délnek irányúló szelídebb lejtő, melynek hosszan elnyúló 'dombhátai a Kulpa síkjára ereszkednek le, sárga agyaggal födött késő harmadkori márgás rétegekből áll. A Pljesivicán alúl Okiénál aztán keményebb kőzet is mutakozik, és Pljesivica meg a Prekrizje közt levő vonalon nyugaton a földszín lépcsőzetet alkot. Jaskától délre az említett körülbelül 200 méter magas hegyláncz emel- kedik, míg a jelzett vonaltól éjszakra eső terűlet azonnal 400 méternél magasabbra emelkedik. Ezzel, úgy látszik, az újabb és a régibb kőzet között levő határ is meg van adva. De térjünk vissza Poklekre és vessünk még egy pillantást az országút hoszszában mutatkozó érdekes természeti tüneményekre. Poklektől tovább haladva az országúton, pompás bükkfaerdőn keresztül a csak 2.5 kilométernyire fekvő Novoselo tanyához érünk. Bratelji mellett az