Page - 546 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2

546 iparosokat, fuvárosokat, stb., kik a határőrvidéken a nélkül is kevesen voltak, nem akarták foglalkozásukban háborgatni. A község ekkor 384 házzal bírt s 1656 lakossal, volt azonban 3477 hold földbirtoka. Ezért maradt a föld- mívelés és szőlőtermesztés a legújabb időkig fontos keresetforrásuk a brodi polgároknak. A XVIII. század végén Brod fontossága még jobban sülyedt. 1807-ben a többi határőrvidéken érvényes katonai törvények itt is életbe léptek és Brod most már közönséges határőrvidéki faluvá lett, mely a podvinji századparancsnokság alá tartozott. Ezen, egészen 1820-ig terjedő időszakban, a lakosoknak nehéz terheket kellett viselniök. Az az intézkedés, melynél fogva senkinek sem szabad 3 hold földnél többet bírnia, és a mi ezen fölül volt, a mindenkori tulajdonos halála után a határőrök között kellett fölosztatnia, a jóllétre mért erős csapás volt. A brodiaknak minden csekélység miatt Vinkovcébe kellett menniök, mert minden hivatal ott volt s azonkívül ez lett a középpontja a pozsegai hegység és a Fruska gora közötti egész vidéknek is. Az ebből származott nehézségek oly nagyok voltak, hogy Brodban utoljára nem akadt senki, a ki gyámságot akart volna elvállalni, mert mindenki irtózott az azzal járó tehertől. Majd a Napoleon elleni harczok következtek, melyek a brodiaktól hasonlóan nagy áldozatokat követeltek. Végre jobb napok jöttek. 1820 elején a hely megint visszanyerte a cs. kir. szabad község jogait, s városi tanácsot szerveztek. Május elején életbe lépett az önkormányzat, s átadták az eddigi hivatalok fölszerelését. A tárgyak leltára nem volt hosszú: egy régi, fából épített községház, átlyukgatott tetővel és két kis szobával, ezekben összes butorúl két asztal és két szék; más vagy nem is volt, vagy elhurczolták. Bosznia elfoglalásáig Brod csak kevéssé emlegetett hely volt, de polgárainak jólléte ismertté tette. A csekély, csak néhány méternyi talajemelkedés* elegendő, hogy Brod- nak a sík és mély környékben kedvező fekvést nyújtson, bár a Száva agyagos talajba mélyen bevágott szúk medréből gyakran kilép és a várost fenyegeti. Ezen talaj emelkedésnek köszönheti Brod, hogy fontos hajóállomássá lett, mivel a Dilj gora közeli dombjai által a folyamközzel szoros összeköttetésben áll, a mi — mint valamely tengeri kikötőben — előmozdítja az árúk kicserélését. A Dilj gorának Sibinj, Varos, Podvinj, Bukovje és Trnjani mellett nyúl- ványai szolgáltatják most még a kitűnő, zamatos brodi bort és védik a várost az éjszakkeleti szelek hatása ellen, melyek lent a Szávánál, hol a hegységek a Duna partja felé kanyarodnak, a hőmérőt olykor 32 fokra szállítják le a zérus alatt. * Brod 96, — a legközelebbi környék 87—89 méternyire fekszik a tenger fölött.