Page - 548 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2

548 Szerémmegye. „Szerémség a Sziavon királyságnak ugyan a legkisebb, de a legnemesebb, legtermékenyebb és legjobb része. Az egész föld nyáron át virágos kert, melyben a- természet enyelgni, mosolyogni látszik. A halmokat és völgyeket válogatott, tarkabarka, illatos virágokkal, növényekkel és füvekkel hinti be. Csodálatos ezeknek sokasága és különfélesége, valamint a föld termékenysége is, mely oly nagy, hogy csak egyetlen napsugárra van szükség és a gyümölcsök minden nemét elővarázsolja kebléből. Tejjel és mézzel folyó föld lenne ez, ha elegendő szorgalmas lakója volna." Ilyen szavakkal festi a Szerémséget a XVIII. század egyik írója. A „bájos Szerémség" a rómaiak gyönyörűsége, (deliciae Romanorum), ezen ősi hírnevének, mind máig becsülettel megfelelt. Habár a keltákat, a rómaiakat, gótokat, vandalokat, longobardokat, avarokat, frankokat és a törököket látta egykoron határain, s habár a hódítók nem igen kímélték, a mit ott találtak, s többet pusztítottak, mint teremtettek, mégis, a ki egyszer megjárta a Fruska gora árnyas erdeit, a ki pihent vendégszerető kolostoraiban, a ki időzött kies és csinos városaiban és falvaiban, s meg- csodálta kultúrnövényekkel borított földeit: az valódi elragadtatással beszél a Szerémség szépségeiről és magasztalja ez áldott vidéket. Szerémmegye kiterjedése 6865.70 négyszögkilométer, tehát a 16.660.78 négyszögkilométernyi terűletű Szlavóniának több mint harmadát teszi. » Éjszakon Verőcze- és a Dunán tűi Magyarországban fekvő Bács-Bodrogmegye, nyugaton Verőcze- és Pozsegamegye, keleten a Duna túlsó oldalán Torontál- megye, délen a Száván túl Bosznia és délkeleten a szerb királyság határolja. A megye legnagyobb része síkság, csak éjszakon köríti, ha nem is igen magas, de szép hegység, a mi sajátos jelleget kölcsönöz neki. Ez a Fruska gora hegység, mely szelíden emelkedő halmaival Verőczemegyéből húzódik át s Vukovártól kezdve a hatalmas Dunával párhuzamosan halad kelet felé. Újlak (Ilok) táján domblánczolattá alakúi, s onnét kezdve mindinkább az alacsony hegység jellegét ölti magára, végre az úgy nevezett Vrdnik hegy- v gerincznél két párhuzamos vonalra szakad s a Crveni Cot nevű csúcsban eléri az 539 méternyi magasságot az Adria szine fölött. Ha az ember szép májusi reggelen fölmegy a Fruska gora legmagasb csúcsára, — az útat két óra alatt legkönnyebben a beoíini kolostortól lehet