Page - 558 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Horvát-Szlavonország (2), Volume 24/2

558 kivűl a görög-keleti szerbeknek Karlóczán még két kisebb plebánia-templo- muk van; ezek egyike a felső városban byzanczi modorban épült. A római katholikusok — horvátok és németek — Karlóczán a fő téren a plébánia- templomot, és a német városrészben, az úgy nevezett „sváb hegyen" a Mária béke-kápolnát bírják. E kápolna hosszúkás kupolás épület; ebben kötötték meg 1699 január 26-án I. Lipót király, II. Musztafa szultán, a velenczei és a lengyel köztársaság az emlékezetes karloviczi békét. A békekötő feleknek rangjukra féltékeny képviselői akkoron külön-külön ajtón, de egyidejűleg léptek ez épületbe, melyet csak később alakítottak át templommá. A tágas városháza mögött még látszanak amaz erődítés nyomai, melyet a rómaiak idejében Aciminiumnak neveztek. Az ezredéves falakon szalad most ama vízvezető, mely a fő téren levő városi forráskútat friss hegyi vízzel táplálja. A nagy és tágas szerb főgymnasium épülete, mely a theologiai intézetet is magában foglalja, érdekes byzanczi építmény. Benne maradandó emléket emeltek maguknak az Angjelié testvérek, German patriarcha és István esperes. A főgymnasium mentén, szűk útezán keresztül a patriarcha szép kertjébe jut föl az ember. E mellett kellemes völgyi út visz a Strasilovo hegységhez, melynek legmagasabb csúcsán az újabb szerb lirai költészet genialis alapítója, Radiíevií Branko aluszsza saját kívánsága szerint örök álmát. Koczkakövekből emelt magas gúla, melynek köveit a szerbek lakta összes hegyekből hordták ide, jelöli a költő sírját, ki mint diák Karlóczán tölté ifjúsága legszebb éveit, s e város természeti szépségeit remek versekben énekelte meg. Ö volt a vezetője ama szerb költői iskolának, a mely dalait csengő népnyelven, a szerb népköltés örökké friss forrásából meríti. Ha Karlóczát a Duna felől tekintjük, azonnal tisztában vagyunk azzal, hog)' a város miként terűi el a hegy lábánál. Karlóczának 1890-ben 5490 lakója volt, ezek között 4651 szerbnek és horvátnak, 500 németnek és 190 magyarnak vallotta magát. Vallásra nézve 3000-en a görög-keleti és 2452-en a katholikus vallás hivei voltak. Az 1900-i népszámlálás adatai szerint a város lakóinak száma körülbelül 5644-re rúg. Ha az ember Karlóczát az alsóvároson keresztül hagyja el, először a Duna mentében halad, majd a Dobrilovaíki patakon megy át, és szép szerpentin útakon a Banstol hegyre ér föl.