Seite - 5 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Bécs), Band 1

Bécs 1558-ban, a Burg felől. (Lautensack után.) Bécs története. elta talajon, nem egészen két ezer évvel ez előtt kezdődik Bécs történeti élete, mint római telepítvényé. Neve Vindo- bona, a „jót igérőtt vala, s mint a Duna mentében fekvő többi castellumoknak, a római világbirodalom éjszaki hatá- rait a barbár törzsek betörése ellen védeni volt föladata, római műveltség ráfik származott maradványainak nagyobb része, az állandó tábor fekvése és kiterjedése tanúskodik. De kétségtelen, hogy itt polgári község is képződött, melynek lakossága a bennszülött keltákból s a római légiók veteránjaiból állott. A római uralom aláhanyatlásával Vindobona elveszté határszéli erősség jellegét. Mi volt sorsa a lakosságnak ez után, arról semmi tudo- másunk nincs. Valószínű, hogy itt rómaiak és germánok húzamos ideig keverten tanyáztak, rettegésben élve a húnoktól és keleti góthoktól, míg ezek előnyomulván, Vindomina lakosságát — ez időben ez volt a város neve — megsarczolták s a hegyek közé menekülni kényszeríték, hol egy részök zárt helyiségekben a kereszténység diadaljelvényét tűzte ki, míg más részök a nyilt hegymagaslatokon hihetőleg Wodán és Thor, Hulda és Freya istenségeknek áldozgatott. Egy kőkoporsó, mely a Hofburg egy részének földéből került elő (1662), az egész, a mi a keleti góthok egykori ittlételéről tanúskodik. A római műveltség e fészkének további élete fölé is sűrű fátyol borúi. Nincs róla tudomás, ha vájjon az avarok feldúlták-e s a szlávok megszállot- E hivatásáról a