Seite - 51 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Bécs), Band 1

51 császár Bécsbe augusztus 12-én. De a radikálisok állandó izgatásai mindig újabb meg újabb kihágásokra vezettek. Augusztus végén a közmunkák napszámjának leszállítása miatt a Práterben kitört a munkások zavargása, mely három napig tartott s az újból fölállított közbátorsági őrséggel véres összeütközésekre vezetett. A minisztérium föloszlatván a közbiztonsági bizottságot, e miatt a nép szabadságának elárúlásával vádoltatott. Szep- tember 12-én zajos jelenetek folytak le a Judenplatzon a belügyminisztérium előtt, mivelhogy ez vonakodott jótállani a kis-iparosok fölsegélésére alakúit egyesület értéktelen részvényeiért. Nagy tüntetést terveztek a szabadság- ellenesnek vélt kormány megbuktatására. Mielőtt azonban erre került volna a dolog, végzetes katasztrófa követ- kezett be Bécsben október 6-án a magyarok és horvátok között támadt viszályok folytán. Midőn ugyanis a magyar sereg az osztrák határ felé szorította a horvátokat, s a hadügyminiszter a bécsi helyőrségből több zászlóaljat indított el a horvát bán seregeinek megerősítésére, a nemzet- őrség, az egyetemi ifjúság és a munkások radikális része, mely a magya- rokkal rokonszenvezett, meg akarta ezt akadályozni. Heves összeütközés keletkezett a Táboron, s a tusa elterjedt a belvárosi utczákra is, hol borzalmas jelenetek következtek, minő gróf Latour, a hadügyminiszter, meggyilkolása volt. A császár újra elhagyta Bécset s Olmützbe költözött. A katonaság visszavonúlt s a rend és közbátorság visszaállítását egyelőre a kormánynak Bécsben visszamaradt tagjaira, az országgyűlésre és a város tanácsára hagyta. A radikális párt túlsúlya Bécset a császári hadsereggel szemben fegyveres ellenállásra ragadá. Három hétig tartó ilyen állapot után Bécset a császári csapatok 1848 október 31-én elfoglalták s a rendezett viszonyok helyreállítása czéljából katonai erő alá helyezték. Altalánossá lett egy erős kezú kormány szükségének érzete, mely a birodalmat fenyegető külső és belső veszedelmekkel szembe tudjon szállani. Ezért mondott le I. Ferdinánd császár a trónról s ezért foglalta el azt I. Ferencz József azzal az elhatározással, hogy a korona fényét tisztán föntartja, jogait népeinek képviselőivel megosztja s valamennyi tartományát és népét egy nagy államtestté egyesíti. Ausztria 1849 márczius havában egységes alkotmányt nyert, mely elismerte a községek szabad önrendel- kezési jogát, kimondta valamennyi állampolgár törvény előtti egyenlőségét, elismerte az állam által befogadott minden hitfelekezetek egyenjogúságát, a tanulási és tanítási, valamint a sajtószabadságot. 7*