Seite - 75 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Bécs), Band 1

75 Bécs építkezése a XIX. században. A császári város fényes újjá építése a jelenkori építkezésnek tagad- hatatlanúl legnagyobb alkotása, a bárok - korszaktól több évtized által van elválasztva. A felvilágosodás korszakának értelmi hidege VI. Károly és Eugen herczeg korának alakokban és színekben gyönyörködő építés- módját megfosztotta virágaitól. Következtek a napoleoni háborúk viharai. A szükség parancsolta takarékosság szelleme, mely századunk elején a kormányzás minden ágát áthatotta, a meddő bureaucratismusnak dolgozott kezére, melynek terhe alatt Bécsnek magasabb élete általában, és így a Metternich-korszak építkezésbeli alkotása is súlyosan szenvedett. A Volks- garten Theseus-templomában és a várpalota külső kapujában állnak szemeink előtt a legnagyobb alkotások, melyeket Nobile Péternek akadémikus görögös- sége teremteni tudott. A laxenburgi park Ferencz-palotája adhat mértéket az akkori romantikusok gót fogalmainak megítélésére. Ehhez sorakoznak Pichl, Schemerl, Sprenger épületei: a helytartóság épülete, a fővámház, a technikus főiskola, az új országház és ezekhez hasonlók, részben díszes és tekintélyes külsejű művek, de szárazak, mint az a bureaui levegő, melyben születtek, minden személyes művészi érzelem és különösen a helyi bélyeg legkisebb nyoma nélkül szűkölködve. Csak az 1848-dik esztendő szabadí- totta föl e téren is az erőket, adta vissza a műépítést a művészeknek és ébresztette ismét tudatra az új kor teremtő tehetségeiben a népszellemet, melynek szolgálni, melynek valóját és sajátosságát megtestesíteni tartoznak. Egészben és minden részben döntő hatású volt itt természet szerint a város kibővítésének nagyszerű átalakító folyamata. De, még mielőtt az 1857. évi deczember 20-án kelt császári kézirat arra jelt adott, készen állottak az erők, melyekre a mű végrehajtása várt. Az elmék forrongásának egyik jele a fiatal svájczi műépítőnek, Müller fános Györgynek, a lerchen- feldi templom szellemi alkotójának a föllépése volt. Az építés feszes czopf stílusban az akkor mindenható Sprenger udvari építésügyi tanácsos tervei szerint már el volt kezdve, midőn Müller lelkes szavakban a középkor magasztos főegyházaira, mint a jelenkori egyházépítés egyedül méltó példa- képeire hívta föl a figyelmet. Az ez által megindított vitatkozás oly követ- kezményekre vezetett, melyek a közvetlenül fennforgó föladaton messze túl terjedtek: a bureaucraticus gyámkodás helyébe a szabad versenyzés lépett, 10*