Seite - 120 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Bécs), Band 1
Bild der Seite - 120 -
Text der Seite - 120 -
120
kutya is segédkezik. Ha szép, árnyas helyre jutottak, az egész társaság a
fűbe heveredik rövid pihenőre, az élelmi szállítmányból előszed egy kis
előleges falatot, aztán fölszedelőzködik s ismét tovább vonúl vidáman, sietve.
Mikor aztán a ezélpont, a leginkább megfelelő, legkevésbbé háborgatott kis
térség el van érve, fölütik a főhadiszállást s megkezdődik a mulatság
voltaképi ünnepe: az ebéd künn a szabadban! Mily jól esik itt aztán minden
falat étel, minden korty ital, mily öröm sugárzik minden szemből s még a
földi teremtmények között a leginkább zaklatottak, a szolgáló meg a mester-
inas is úgy találja, hogy mégis csak szép a világ! Tréfával, játékkal telik
el az idő és ha aztán szelid csillagfénynél haza felé indúl a karaván s kiki
megérkezik a maga szűk négy fala közé: fáradt ugyan, „mint a kutya", de
azért végtelen megelégedést érez lelkében, ha az egész, kissé környülményes
és fáradságos vándorlás úgy ment végbe, a mint a programmban előre
kifundáltatott, — a mi persze nem mindig esik így. De akár hogy esik, a
bécsi ember nem ismer semmit a világon, a mit többre becsülne, mint egy
„kirándúlást a vidékre", még ha csak félig sikerült is az.
Aztán sokba kerül az ilyen mulatság? Nos hát, a hogy veszszük. Az
efféle „családi kirándúlás", ha, mint rendesen, szerény korlátok között
tartják, kevesebbe kerül, mint kerülne az, ha a család feje a kuglizóban
vagy a verseny-pálinkázásnál — bécsi műnyelven „Preis-Schnapsen" —
vagy a tarock-asztalnál töltötte volna el vasárnapi üres idejét, vagy pedig
„pajtásaihoz" csatlakozva, részt vett volna azok „vállalkozásaiban". Itt is áll
az a szabály, hogy „teszi, a ki teheti". Van ugyan rá eset, a mikor az is teszi,
a ki nem teheti; de az, a ki „nem bolond, hogy ilyen kutya melegben a
napon csavarogjon" s a ki sokkal kényelmesebb, semhogy kitegye magát az
erős gyaloglásnak, vagy a vasúti pénztárak előtti taszigáltatásnak és annak,
hogy az omnibuszok körűi egész csatákat vívjon egy ülőhelyért: az beéri
azzal, a mi a legközelebb s legkönnyebben elérhető. Kibandúkol a Lerchen-
feldre a „boros fiaskó "-hoz, Fünfhausba a „Kohlkreunze"-hez, vagy a két
„pilseni" raktáraihoz, vagy más sörházhoz, melyet a hir épen szárnyára
kapott. Vagy pedig — miután övéivel a lainzi „Polgármesternél" kitűnő
kávét szürcsölt, — változatosság okáért kimegy minden szent időben egyszer
a schönbrunni csodaszép kertbe, vagy híve marad az ő Práterjének. Schön-
brunn és a Práter, — ez a bécsi élet élvezeteinek föle, szine, java!
Nem kívánjuk e helyen részletesen leirni a világhírű császári kéjpalota
és kertje elragadó szépségeit. Mi itt csupán a látogatókkal foglalkozunk, kik
zurück zum
Buch Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Bécs), Band 1"
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bécs és Alsó-Ausztria (Bécs), Band 1
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bécs és Alsó-Ausztria (Bécs)
- Band
- 1
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1888
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 15.19 x 21.93 cm
- Seiten
- 364
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch