Seite - 196 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Bécs), Band 1

196 egyszer mindenkorra az udvari színházakban. Különféle kísérletek az iránt, hogy a Burg-színház különbbé tétessék, hogy összhangba hozassék az ébredő német irodalommal, mely hallhatóan kopogtatott az ajtón, gazdasági tekin- teteknél fogva nem sikerűitek; de mégis az idők jele volt, hogy a franczia színészek, kik egyébiránt jelesen működtek és eltörűlhetetlen nyomokat hagytak a Burg-színházban, 1772-ben elbocsájtattak. E dramaturgiai előzmények csak igen csekély jelentőséggel bírnak a Burg-színház történetére nézve. A Burg-színház oly értelemben, a hogy ma ismerjük, csak 1776-ban kezdődött meg. József császár, a „nagy akaró", a minek Herder, e férfiú nagylelkű kezdéseit és végűi való hajótörését e két szóba kötve, őt nevezte, igazi megalapítója a Burg-színháznak. A német nemzeti irodalomnak üdén fölpezsdűlő szellemétől élénken megilletve, s meggyőződve, hogy a színmű a nép művelésére hasznos, elhatározta, hogy a drámai művészet számára tisztességes és szabad otthont állít. A bérlőket, a régi nézetek képviselőit, a félénkeket és aggságosokat ez elhatározott szókkal utasítá vissza: a német színház ezentúl az udvar gondja alatt álljon. A Burg-színház, a német színművek színpada, ezentúl nemzeti színház és a színészek mint cs. kir. udvari színészek a császár szolgálatában állanak. Az első főudvarmester vitte meg az egybegyűlt színészeknek a császári parancsot: „Miszerint Ő Felsége kegyeskedvén a Burg melletti színházat udvari és nemzeti színháznak kijelenteni, ott ezentúl ne adassanak elő, csak jó és rendes eredeti darabok és más nyelvekből helyesen készült fordítások, és hogy ott a színészeknek a darabok kiválasztásában ne a művek tömegére, hanem jóságára legyen gondjuk". Míg a színház üzleti vezetése tisztán az udvar gondja volt: addig az intézet művezetése, jóllehet állandó fenntartá- sával a legfőbb udvari igazgatóság helybenhagyásának, a színészek kezébe tétetett. A Burg-színház József-féle szabályzata az önkormányzat elvein alapszik. Hetenként összesereglenek a színház idősb férfi- és nőtagjai, ők teszik az úgy nevezett gyűlést, és intézkednek a darabok kiválasztása és a szerepek kiosztása körűi. A gyűlés választ a maga kebeléből rendezőket, kik heteseknek neveztetnek, mert hétről-hétre fölváltják egymást, és ezek végzik el a kanczellária dolgait s közvetítik a felsőbb hatósággal való érint- kezést. Emberi, szabad szellem vonúl végig e színházi szabályzaton, mely azonban huzamosabban nem tartható fenn, mert nem számolt az emberek, kivált a legizgékonyabb emberek, a színészek szenvedélyeivel. E határoz- mányok életbeléptetésének már harmadik évében egy szervező szabályzatot