Seite - 218 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Bécs), Band 1

218 Bécs-Ujhelyben és Heiligenkrenzben is látható. Azon messze idők kis művészetéből és miniatűr-festészetéből Bécsben emlékek nem maradtak; de, midőn Bécs polgárai dicső Lipótnak hódoltak, már ötvösök és más ipar- művészek is részt vettek a szertartáson. A góth-stil virágzása idején azonban, tehát már a XIV. században, úgy látszik, Bécsben a miniatűr-festészetnek kiváló képviselői lehettek; a legjelesebbek egyike volt Sachs János „hajfürtös" Albrecht herczeg festője, ki (1380—1390. közt) mint vagyonos polgár említtetik s alkalmasint szerzője a „Durandus: Rationale divinorum officio- rumtt czímű pompás codexnek, mely nevezett herczeg és IV. Vilmos számára festetett s a cs. kir. udvari könyvtárban őriztetik. A korszak más mesterei, kiknek műveit azonban nem ismeijük, a következők valának : Vaschang Henrik, Sternseher Frigyes, 1375 körűi Lipót herczeg udvari festője, Grün Jakab tanácsos, ki az arlbergi Szent Kristóf elterjedt szövetségéhez tartozott, melynek emlékkönyvében egész sor bécsi festő van czímerével képviselve. Dunkelsteiner Gáspárnak 1420 tájáról való végrendeletét bírjuk, melyben többi közt festékei és festő szerszámai iránt is intézkedik. Már 1410. évben a bécsi festők, kiknek Szent Lukácsról czímzett czéhjéhez, miként egyebütt, az ötvösök és egyéb iparművészek is oda tartoztak, törvénykönyvet, a festő- jogot kapták, mely később többször megújíttatott, s mely azokat egyházi festőkre és czímfestőkre osztá; ez utóbbiak nevüket a czímtábláktól kapták, s az volt a mesterségök, hogy e táblákat, valamint a lovagjátékokhoz való lándzsákat, zászlókat, nyeregtakarókat és egyéb efféléket színes díszítésekkel ékesítették. Hilprant mester a czímfestő 1349-ben említtetik. A Schulter- (ezelőtt Schilter-) utcza máig emlékeztet rá, hogy hol laktak; a legtöbb egyházi festő, tehát valódi képíró, a Strauch-utczában szeretett lakni. Előb- beniek mesteri ügyességéről tanúskodik néhány úgy nevezett halotti vagy emlék-czímer, melyek ezelőtt az István templomban függtek. Ilyes kisebb munkák mellett azonban a falfestés is virágzott, mert Aeneas Sylvius abban a szép leírásban, melyet Bécsnek XV. századbeli állapotáról ad, már a sok festett homlokzatú lakóházról is említést tesz. A bécsi mesterek legrégibb táblaképei, melyek közül néhány a császári képtárban van, a kölni idealisztikus iskola hatására vallanak, gyöngéd, sápadt arczocskákkal aranyos háttéren, a testnek, a természetnek és tájnak naiv vázolásával. De csakhamar az ellentétes realizmus eleme is igen erősen elharapódzott; útját a délnémetországi iskolákon át vette és kiváltképen az elszászi mester, Schongauerén keresztül; bölcsője azonban Németalföldön