Seite - 224 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Bécs), Band 1

224 rakva, mely félreismerhetetlenül velenczei templomok oltárai nyomán készült. Ugyanazon irányt képviseli egy sor sírtábla a falakon, kis oltáralakban, csavart oszlopocskákkal, melyek domborművet vesznek körűi. Ezek Bécsben egyenesen tipikusok, egyebütt ritkák. Ezen sírkövek művészeinek nevei elenyésztek, kivéve Dichter mestert (1513—1517 körül), ki a Frigyes- síremléket befejezte s Kaltenmarker papnak a dómban levő pompás, festett emlékkövét készíté. A német renaissance, Dürer modorában képviselve van gróf Salm Miklósnak, Bécs 1529. évbeli védőjének szép sírköve által, mely ezelőtt a Dorottya-zárdában volt s jelenleg a Votiv-templomban van felállítva. Okmányokban igen sok festőről olvasunk, de igazi renaissance-kori kép igen kevés maradt. Leglényegesebbek a várpalota svájczi udvarában levő szép átjáró csarnok díszítései; ezeket Ferrabosco készíté 1551-ben, meg az országház egyik szobájának boltozata. Mindkettő gazdag fantasztikus összeállítása antik jellegű ékítéseknek, jelvényes, olykor vastagon szatirikus ábrázatokkal; e díszítmények a római loggiák furcsaságai nyomán német műszellemben átidomítva mutatják ez ékítésmódot. A Habsburg fejedelmek, bár a Szent István templom műértő párt- fogója, IV. Rudolf óta soha meg nem szűntek a város művészeti felvirág- zását elősegíteni, valóságos és tartós gondoskodással mégis csak a későbbi renaissance idejétől kezdve valának. Mert II. Miksáig s utána következő fiáig, II. Rudolfig, ki mint műbarát fölűlmúlhatatlan volt, nem állandóan laktak Bécsben. A nagy műpártoló I. Miksa gondoskodása is több haszonnal járt Tirol, Frankén s a birodalom más részeire, mintsem Ausztria fővárosára nézve, s hasonlót mondhatunk V. Károly nagy műszeretetéről is, bár Tizian s a renaissance legelső mesterei állottak szolgálatára. II. Miksa idejében azonban fontos fordulat történt. A gyűjtemények ideje elérkezett, midőn múzeumok és régiségtárak alapíttattak, a műbarát császár mellett Strada és más tudós férfiak állottak s általa Bécs is megkapta antik szobrokban, érmekben és bronzokban első kincseit. A császári udvar összeköttetéseket szőtt olasz művészekkel, mint az első rangú GioVanni de Bologna s ezek elegáns, kedves, nemes munkáik ez által itt is ösmertekké váltak. Azon korban legfontosabb a fáczánkert alapítása, mely egykor fényes, teljesen olasz stílű császári nyaraló Bécs mellett, oszlop-csarnokokkal, termekkel, kertekkel, vízjátékokkal, számos, többnyire olasz kőfaragót és festőt, köztük Giovanni de Bologna tanítvá- nyait, kiket műterméből küldött volt a császárnak, foglalkoztatott. A bécsi