Seite - 245 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Bécs), Band 1

245 de az élesen és élethűn egyénített fejeket mindig sajátkezűleg készíté. Arra az előkelőségre, megjelenítési nemességre, gyöngéden egybeolvadó mintá- zásra, melyek e világszerte ismeretes kőnyomatú arczképek legjobbjainak oly sajátságos jelleget adnak, a Kriehubertől buzgón tanúlmányozott nagy angol arczképírók, Reynolds és Lawrenee, szembetűnő hatással voltak. Egyátalán az akkori bécsi művészetnek nem egy vonása emlékeztet az angol Fendi: „A menyasszony távozása". mintákra. Kiváltképen elmondható ez a márcziusi napok előtti Bécs leg- nevezetesebb arczképfestőjéről, az aggastyán Amerling Frigyesről (szül. 1803), kinek mesterien jellemző, szokott szelid kifejezésű modorában festett saját arczképét fametszetben bemutatjuk. Nem kevés festményének, neve- zetesen a császári család és az udvar tagjai életnagyságú arczképeinek maradandó történeti értéke van. Ámbár több más jeles művésze ezen kornak, s mindenekfelett a szellemes aquarell-festő, Alt Rudolf, valamint a lángeszű Pettenkofen Ágoston (született 1821), Ausztria legjelesebb jelen kori életkép-festője, még köztünk él és működik: a kor szellemét, melyből