Seite - 281 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bécs és Alsó-Ausztria (Bécs), Band 1

281 vagy festék gyanánt használják a zománczot, s ábrázolásokat állítanak elő, sőt kisebb szobor-alakokat és díszítményeket is szokás zománczezal befesteni. A zománcz festésű képeknek két fajtája van : vagy a XVI. században Limogesban dívott eljárás szerint rézre fekete alapon egy szín árnyalataival — en camaíeu — vagy aranyra és ezüstre fehér alapon változatos színekkel festett zománcz képek. Amazt betéteknél és edények díszítésénél használják, s gyakorlatát kiválóan az osztrák múzeum iparművészeti iskolája honosította meg. A fehér alapon változatos színű zománcz medaillon-alakban ékszer- darabok díszítésére szolgál. Es az utóbbi ez idő szerint még egyik sajátos- sága Bécsnek, legfölebb a svájczi órákat és szelenczéket díszítő zománczot említhetjük mellette. A több színű zománcz által új fejlődési irányt vett a bécsi ékszer- művesség. De ugyanakkor más jelenségek iránt is volt érzéke; így elsajátí- totta a régi görög vagy görög-etruszk ékszerek díszítményének filigrán és fűzéres technikáját, mely már is nagyon elterjedt, hasonlóképen meghono- sította a Tula orosz városról nevezett barna zománczot, melylyel kisebb ezüst tárgyakat szokás díszíteni; továbbá az indiai mód szerint bevert arany díszt, de úgy, hogy a díszítményt magát jelenkori elemekből alakítja. Mint bécsi különlegesség, már hírre vergődött mind a kettő. A bécsi nagyobb ezüst művek kevesebbé dicsekedhetnek eredetiséggel, vagy sajátos technikával. A trébelt, öntött és vésett munka általánossá vált és ma egészen közönséges. Azonban, ha azon újabb ezüst munkákat, melyeknek nagyobb igényük van, a húsz vagy harmincz évvel ezelőtt készült tárgyakkal összehasonlítjuk, el fogjuk ismerni, hogy az ezüstművesség művészileg nagy haladást tett, sőt teljesen átalakúlt. Haladás van az edény vagy edényfélék czélszerű alakításában, a gazdagabb és művésziebb tagozásban, a trébelt domború díszítésben, s az ékítmények szép rajzában és plasztikai élénksé- gében. E tekintetben is kivált renaissance-minták, névszerint nürnbergi és augsburgi munkák után indúltak. A bútor-iparra még ennél is nagyobb hatással voltak a renaissance- kori német munkák. Midőn Bécsben az első kísérletet tették a rokoko bútorok elavúlt formáinak leszorítására, akkor az osztrák múzeum iskolá- jának vezetése alatt az olasz renaissance volt irányadó. Azonban a német renaissance lett a jelszó, a midőn — tíz évvel később, mint Ausztria — Németország is csatlakozott a művészi ipar újjá alakítását czélzó törekvé- sekhez. A német és az olasz renaissance nincsenek ugyan egymással ellen- o. 36