Seite - 14 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

8 úgy szintén a tartományban alapított új rendeknek és zárdáknak is. A város falain belül találjuk a salzburgi érsek, a passaui, freisingi és seckaui püspökök, a klosterneuburgi, melki, göttweigi, heiligenkreuzi, zwettli, lilienfeldi, stb. apátok udvarait. Ama szoros viszony mellett, mely a világi hatalom és az egyház között a középkorban fennállott, nem maradhatott el az egyházi élet gyors kifejlődése a Babenbergek pártfogása alatt. VI. Lipót herczeg a Hofburghoz új épületeket csatolván, Szent Mihály templomát is fölépíté, hogy környe- zetének, a Burg körűi lakó polgároknak és szolgaszemélyzetnek külön parochiájok legyen. E templom nagyságáról tanúskodik a mai napig fönn- maradt hajó. Nemes özvegyek és hajadonok Szent Jakab mellett, Constantia királyné, III. Béla király leánya a Weihenburgban menedékházakat alapítottak, melyekben az osztályukhoz tartozók a világtól visszavonulva vezeklésekkel és kegyes cselekedetekkel végezhették be életüket. VI. Lipót behívta Magyarországból a hitetlenek elleni buzgóságuk által híresekké vált prédi- kátorokat (Domokos-rendieket). Palaestinából visszatérve, a Burg szomszéd- jában házat és kápolnát ajándékozott a minoritáknak, hogy ott a vallást és tudományokat ápolják. Midőn a német lovagok a pogány poroszok megté- rítésére indított hadjáratuk alkalmával Ausztriába jöttek, VI. Lipót herczeg vendégszeretettel fogadta őket, miért is rend-házat építettek maguknak a Singerstrassén. Ugyanez idő tájban települtek itt meg a Szent János-rendi lovagok is. A város falain kivűl keletkezett babenbergi telken, Erdbergben a Szent Pál temploma, a Magyarország felé vivő országúton a Szent Miklós templom, mellette szántóföldek és szőlőhegyek között a Szent Miklósról nevezett cistercita apáczák kolostora, a Wien folyó mellett a Karinthiai kapu közelében a Szent-lélek lovagok idegenek-szállója, Zeismannsbrunnban a Szent Ulrik templom, a Währingerstrasse közelében a Mária-Magdolnáról nevezett vezeklő apáczák kolostora, s a felső Werdben a Szent János temploma. Már VI. Lipót, birodalmi fejedelmi állásában ép oly erősnek érezvén magát, mint uralkodói helyzetében, el akarta tartományát válasz- tani a passaui egyházmegyétől, s Bécset egy újonnan alkotandó püspöki egyházmegye székhelyévé tenni. Azonban a földesurak és püspökök, hűbéreseikkel és szolganépökkel, a zárdák egyházi személyzetökkel, a lovagrendű családok, a szabad föld- birtokosok és háztulajdonosok nem voltak elegendők arra, hogy virágzó német községet alapítsanak. Ez okból a Babenbergek a lakosságnak azt az