Seite - 21 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2
Bild der Seite - 21 -
Text der Seite - 21 -
15
szerzésére voltak jogosítva, szabadon választák saját kebelükből a polgár-
mestert és a városi tanácsosokat. A polgárok saját magok határoztak élet-
halál fölött és vagyoni kérdésekben. A város az ő védelmükre vala bízva,
s akaratjuk ellen egy idegen sem tehette lábát annak földére. Az 1396-ik
év óta nem csupán ház- és földbirtokosok ülhettek a város tanácsában,
hanem kereskedők és kézművesek is, ha nem volt is házbirtokuk. Minde-
nikük lehetett polgármester. A polgároknak kolostorokra és világi papokra
való hagyakozásait már II. Albert megszorítá, IV. Rudolf pedig az által
emelé a polgári háztelek és birtok értékét, hogy szolgálmányaikat meg-
válthatókká tette. A számos törvényszékek közül csak az udvari, a városi,
a pénzverési és a zsidó-törvényszéket tartá fönn; megszorítá a menedék-
házak számát, csak a burgbelit, a Szent István prépostságáét és a skót
szerzetesekét hagyva meg; megszünteté a zárdák, a nemesség és az udvari
szolgálattevők adómentességét, s megtiltá, hogy a városi tanács beleegyezése
nélkül czéhek és szövetkezetek állíttassanak. Minden kézművesnek, a ki egy
évnél tovább folytatta itt mesterségét, meg kellett a polgárjogot szereznie.
A világi iskolák igazgatására a polgárok továbbra is megtartották a
II. Frigyes császártól számukra biztosított hatáskört. Minden, a mi a
községi kormányzatot illette, az utczai és biztonsági rendőrség, az adó-
behajtás, a vásárok felügyelete s a szegények és betegek számára fönnálló
kórházak, legfőbb igazgatása — kivéve a külön alapítványokkal fölállított
intézeteket — az ő kezeikben összpontosult.
A polgárok legnevezetesebb kereseti forrásai közé tartozott a bor-
termelés. A meddig a város körtöltéseiről a szem ellátott, szőlővenyige
borította a halmokat, melyek terméseit az idegen kereskedők szívesen
cserélték be egyéb árúkért. A polgári házakban és a zárdák udvarain,
sokszor már délelőtt, játék és muzsika-szó mellett oly zajos volt az élet,
hogy a városi tanácsnak e mulatozás korlátozására szigorú rendszabályokhoz
kellett nyúlnia. A polgárok szőlőművelésének oltalmára meg volt tiltva a
magyar és olasz borok behozatala. Csak a község által fölállított egy korcsma-
házban volt 1370-től kezdve megengedve délszaki borokat is árúlni kisebb
edényekben. A kolostorok saját termésű boruk kimérésében korlátozott
mennyiségre voltak kötelesek szorítkozni. A vidékről csak egyes városok
részesültek abban a kedvezményben, hogy boraikat Bécsben bocsáthassák
árúba. A szőlőművelés annyira kiterjedt, hogy az új szőlők ültetése betilta-
tott, „nehogy a bor igen is olcsóvá s a gabona túlságosan drágává váljék44.
Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
Bevezetö Kötet (I), Band 2
- Titel
- Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
- Untertitel
- Bevezetö Kötet (I)
- Band
- 2
- Herausgeber
- Rudolf Trónörökös Föherczeg
- Verlag
- Magyar Királyi Államnyomda
- Ort
- Budapest
- Datum
- 1887
- Sprache
- ungarisch
- Lizenz
- PD
- Abmessungen
- 14.675 x 21.93 cm
- Seiten
- 360
- Kategorien
- Kronprinzenwerk ungarisch