Seite - 24 - in Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Bevezetö Kötet (I), Band 2

\6 Nagy számú építőmester, festő és szobrász díszíté föl alkotásaival nemcsak a templomokat, hanem a nemesség és polgárok házait is. Mindenütt a fejedelemnek jóakarata és a szabad polgárság tettereje által fölvirágzott község alkotásaival találkozunk. A város azonban egyátalán nem maradt meg az elért magaslaton. Már a XV-ik század közepe óta oly jelenségek merültek föl, melyek a város helyzetében előkészülő fordúlatra engedtek következtetni. A törököknek Európába nyomúlása óta a biztonság érzete tünedezni kezdett. A belső politikai zavarok a pártok közötti ellenségeskedést még élesebbé tették, a polgárokat a jogaikkal és szabadalmaikkal való visszaélésre csábították s a Bécs ostromlói 1529-ben. (Guldenmundt után.) lakosság erkölcseit és jellemét elvadították. A vert pénz megromlása, az élelmi szerek drágúlása, a közlekedési útak bátortalansága következtében az idegen kereskedők kerülni igyekeztek a bécsi piaczot. A papság elfajúlása s a humanismus eszméinek terjedése heves súrlódásokat támasztott a mível- tebbek között. Az egyetem a benne lábra kapott pártszellem következtében elveszte' tekintélyét, a Scholastika tanaihoz való ragaszkodása miatt pedig jelentőségét a tudományra nézve. E jelenségek annál érezhetőbbekké váltak a város életében, minél nagyobb lett a III. Frigyes halála után bekövetkezett forrongás Európa politikai, egyházi és társadalmi viszonyaiban. A hatalom- és terűletbeli növekedés, mely I. Miksa császár uralko- dása alatt számos tartomány megszerzése által gazdagítá uralkodóházát, nem volt befolyással Bécs politikai helyzetére. Sőt az örökös tartományok rendeinek irigysége és elkeseredése még veszélylyel is fenyegeté, a mint ezt a rendek magatartása az 1518-ban tartott bizottsági gyűlésen bizonyítá,